A madéfalvi veszedelem emlékére koszorúztak Hertelendyfalván
A vasárnapi istentisztelet után a hívek jelenlétében elhangzott a székely himnusz, majd Halász Béla, a gyülekezet lelkésze, egyben a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Györfi Sándor gondnok elhelyezte a koszorút a kopjafán.
1764. január 7-én, a vízkereszt utáni hajnalon volt a madéfalvi veszedelem, amikor osztrák katonák támadták meg Madéfalvát, és az ágyútűzben mintegy 200 embert mészároltak le. Ezután következett a menekülés Moldvába, ahol a csángók falvaiban találtak megélhetést. Mikor Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kézre került, Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat. 1883-ban innen volt az első kirajzás, amikor mintegy 4000-en az Al-Duna mellé telepedtek. Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza ezért bukovinai székely falvak.
A Madéfalván történt események következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, ezért január 7-ét a bukovinai székelyek születésnapjának tartják.
