Magyarok a Balkán szívében

Európa Jeruzsáleme. Sokan csak így emlegetik a Bosznia-Hercegovinai Szarajevót, ahol mintegy 200 magyar él. A helyi HUM Magyar Polgárok Egyesülete 1993 óta segíti a helyieket. Humanitárius szervezetként jött létre, azonban ma már főként a helyi magyarok indentitás-megőrzésén fáradozik, például nyelvoktatással.

Muratović Irma, elnök, HUM Magyar Polgárok Egyesülete, Szarajevó: „A magyar állam támogatásának köszönhetően van egy helyiségünk, egy Magyar Házunk, ahol bemutatjuk a magyar hagyományos dolgokat, nagyon szép könyvtárunk is van, ahol magyar könyveket lehet olvasni, tartjuk a magyar nyelvoktatást, és havonta legalább egyszer van gyerekprogramunk, vagy családi összejövetel, vagy mind a kettő együtt.”

Az egyesület kiváló kapcsolatokat ápol a Kárpát-medence minden részén, különösen a vajdasági magyarokkal, ugyanis a szarajevói magyarok többsége vajdasági származású, csakúgy, mint Váradi Tünde, aki a magyarországi Kőrösi Csoma Sándor Program által jutott ki Szarajevóba 2019-ben, és azóta is ott él. 

„Más, amikor az ember turistaként megérkezik valahova, és más, amikor ott él, azon emberek között, akikkel megélheti a hétköznapokat, azokat az ünnepeket, amelyeket ott az emberek ünnepelnek, és nagyon-nagyon sokat tanultam, és ez annak köszönhető, hogy a tevékenységek, a munkák, amelyeket el kell végezni, illetve kitalálunk, nagyon sokoldalúak.”

A programot Bosznia és Hercegovina Tiszteletbeli Konzulátusa hívta életre.

Török György, tiszteletbeli konzul, Bosznia és Hercegovina Tiszteletbeli Konzulátusa, Szeged: „Hosszú idő óta ismerem az egyesületet, a szarajevóiakat, és meghívtam őket, hogy jöjjenek el hozzánk, mutassák be Szarajevót, a városukat, az életüket, hogy ebbe a gyönyörű városban hogy tudnak élni a magyarok.”

A forgatagon bemutatták Fülöp Dóra: Üzenet Szarajevóból című könyvét is, aki ugyancsak ösztöndíjasként tevékenykedett korábban Szarajevóban. A kötet a szarajevói magyar egyesület tagjaival készült mélyinterjúkat tartalmazza magyar és bosnyák nyelven.

Fülöp Dóra elmondta: „Béla bácsi, az egyesület egyik alapító tagja, aki a szarajevói gránátozások közepette kereste fel a magyarokat a városban, ő például mesélte, hogy amikor Vajdaságban gyerek volt, a szalmazsák alatt dugdosták a magyar zászlót, merthogy ez akkor még nem lehetett nyilvános, a másik Hegyi Zvonko története, aki annak idején a reptéren futott át, amit ugye akkor már az UNPROFOR ellenőrzött, hogy kijusson a Szarajevón kívüli területre és segítséget tudjon kérni a családjának.”

A kötetbemutató mellett megnyílt Fülöp Dóra: Bosznia-Hercegovina, ahogy én látom című fotókiállítása és bemutatták Siflis Gordán Klára: Magyarok a Miljacka Partján - Irma asszony című dokumentumfilmjét.