Magyarok Kúlán - a gyökereihez ragaszkodó és megmaradni akaró közösség

A szórványban élő kúlai magyarság több alkalommal is példamutató összefogásról tett tanúbizonyságot, legyen szó önkéntes kemény fizikai munkáról, kikapcsolódásról, hagyományápolásról. Több vajdasági településhez hasonlóan az itteni magyar közösség is megfogyatkozott, de akik maradtak, azokat erős gyökerek kötik az ősi szülőföldhöz, számukra az identitásmegőrzés a megmaradással egyenlő.

A Népkör Magyar Művelődési Központ az a hely, ahol napi szinten találkoznak a fiatalok és az idősek egyaránt. Jelenleg négy tánccsoport, kézműves- és kézimunkacsoport, irodalmi szakkör, kórusok és színjátszók dolgoznak folyamatosan. A kúlai magyarság rendezvényeit ugyancsak a Népkörben tartják. A nagy- és kisterem mellett korszerűen felszerelt konyha, az udvari részben iroda, klubhelyiség és könyvtár, a padlástérben pedig a VMSZ iroda mellett a falugazdász is fogadja a tagságot és az érdeklődőket.

Goga Zsolt, elnök, Népkör Magyar Művelődési Központ:„Büszkén el is tudjuk azt mondani, hogy a művelődési egyesületünk az Vajdaságban a legidősebb művelődési egyesület. Úgy gondolom, hogy ezt az egyesületet maximálisan ápoljuk, mi a vezetőséggel és a lakossággal, akik úgy érzik igazából, hogy ez a művelődési egyesület második otthonuk, de sokaknak az első, mert lelkünkre vettük. Itt tudjuk megőrizni identitásunkat, itt tudjuk megőrizni kultúránkat, s úgy érezzük, hogy erre a Népkörre nagyon kell vigyáznunk.”

A Kúlához tartozó településeken több mint 20 éve megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Magyar Nemzeti Tanács segítségével 2010-2011-ben beindult az ún. diákbusz-program, amely valójában azt jelenti, hogy az óvodás korú gyermekektől kezdve a nyolcadikos diákokig napi szinten hozzák és viszik a diákokat a Petőfi Brigád Általános Iskolába, a napközibe és az óvodába. A programnak köszönhetően folyamatosan biztosított a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges létszám.

Kozma Lívia, tanácstag, Magyar Nemzeti Tanács: „Örömünkre szolgál, hogy elmondhatjuk, hogy a város történetében először került sor magyar napközi megnyitására 2022. szeptember 1-jén, amikor is a Magyar Nemzeti Tanács felkarolta a magyar szülőknek a kérelmét, és biztosította az óvónő bérezésének a díját, és beindult a 2‒4 éves gyermekek számára a magyar napközi, ahol természetesen utána ugyanabban az épületben az óvodát és az iskola előkészítőt is kijárhatják. Utána pedig a Petőfi Brigád Általános Iskolában biztosított számunkra a magyar nyelvű oktatás.”

A Petőfi Brigád Általános Iskola hosszú múltra tekint vissza. A dokumentumok először 1855/1856-os tanévben tesznek róla említést. Az intézményben az utóbbi évtizedben jelentős beruházások és korszerűsítések történtek. Pozsár Csaba, igazgató, Petőfi Brigád Általános Iskola: „Napjainkban az iskola a Petőfi Brigád Általános Iskola nevet viseli, és pillanatnyilag az egyik legnagyobb iskola vagyunk a községben. Iskolánk 560 diákot számlál, beleszámítva a felnőtt oktatást is, a rendes oktatásban 500 diákunk van, ebből kb. 100 diák tanul magyar nyelven. Az oktatást 100 tanár és alkalmazott biztosítja, ebből 20 alkalmazott magyar nyelven tanít. A magyar diákokat szaktanárok tanítják, így az oktatás minősége nagyon jó, a diákok mindig sikeresek írják be a középiskolát.”

A kúlai képviselő-testületben a Vajdasági Magyar Szövetségnek két helyi képviselője van, akik mindent megtesznek azért, hogy az önkormányzat támogassa az itt élő magyar közösséget. Dr. Bajai Bálint Csilla, önkormányzati képviselő: „Így sikerült megszereznünk a támogatást az iskola felújításra is, valamint a diákok utaztatására is, ugyanis ez az iskola az egyetlen magyar iskola a környéken, és igyekszünk minden módon fenntartani, hogy meglegyen a diákok száma. Ezen kívül más módon is igyekszünk harcolni, hogy támogatásokat kapjunk különféle rendezvényekre, így egészségügyi rendezvényekre is, valamint különféle kulturális rendezvényekre.”

A kúlai magyarság különösen büszke a kívül-belő teljesen felújított, és Szent György tiszteletére felszentelt, több mint 250 éves római katolikus templomra. A legnagyobb gond a nedves falakkal volt, ezt a problémát 2005-ben sikerült megoldani. Juhász György, kúlai plébános: „Sok festmény van, de magába véve a templom szépsége, az épület szépsége abban a dekorációban van, ami főleg a mennyezeten látszik. Nagyon szép barokk stílusban festették ki még 1898-ban cseh festők. Azóta ismételten ugyanaz a minta kerül fel a templomra, csak felújítva. Az utolsó festést Ivan Ambrošić mester végezte, zombori festő, előtte, 1970 előtt akkor az édesapja festette ki ezt a templomot ugyanúgy, ahogy most kinéz.”

A templomnak van külön kórusa, az egyházi ünnepeken és vasárnaponként meghittebbé teszi a szentmisét. Ha összegezni szeretnénk a kúlai és a környező településeken élő magyarság életét, egy mondatban úgy fogalmazhatunk, hogy kicsi, ám életképes, gyökereihez ragaszkodó és megmaradni akaró magyar közösséggel találkoztunk.