Márton-nap - a libalakoma ideje
A mondás szerint, aki Márton-napon libát nem eszik, az egész évben éhezik. Ezért ezen a napon sok helyen liba, illetve az újbor kerül az asztalra. Jellemző hagyományos étel ilyenkor a libaleves, a libasült párolt káposztával, illetve burgonyával.
A szabadkai Tejpiac igencsak üres volt a munkaszüneti nap miatt. Az árusok szerint azok, akiknek ezen a napon liba kerül az asztalukra, már beszerezték a hozzávalókat.
Tari Gizella, árus, Zentagunaras: „A Márton-napi libák mennek el leghamarabb, aztán gyengébben viszik a libákat, mert elég drága az ára. Az élő ár az most nagyon drága és nincs most annyi.
- Mennyiért árulják a libát?
- A libát áruljuk 900-1000 dinárig. Darabokba nem adjuk, mert azt nem lehet kiszámítani, hogy a mellehúsa meg a comb milyen drága legyen, meg a hátak.”
A libahús nemcsak finom, hanem több szempontból is egészséges. Fehérjében gazdag, sok vasat és B-vitaminokat tartalmaz – különösen B12-vitamint, ami segíti a vérképzést és az idegrendszer működését. Fontos persze, hogy mértékkel fogyasszuk, mert zsírosabb, mint például a csirkehús.
A napnak vallási kötődése is van. Szent Márton püspökhöz kapcsolódik, aki a 4. században élt. Ő volt az egyik első nem vértanú szent és a legenda szerint rendkívül jószívű ember volt. A monda szerint, Márton annyira szerény volt, hogy úgy érezte, nem méltó a püspöki címre, így a kinevezés elől elbújt egy libaólban. A libák azonban gágogásukkal elárulták, így megtalálták Mártont és püspökké szentelték.
Paskó Csaba, plébános, Kelebia: „Érdekes módon, Szent Márton nem csak a magyar nemzetre, annak ellenére, hogy Szombathelyen született és innen indul az ő pályafutása mint római katona, egész Európán, főleg a gasztronómia szemszögéből egy fontos szent. És ahogy mondtam, őt az egyház szentté avatta. Elsősorban a magatartása, a szociális érzékenysége, a szegények iránti fogékonysága az, ami igazából az ő szentté avatását kezdeményezte. De ahogy mondtam, nagyon sok más olyan népi hagyomány alakult ki körülötte, amely talán egy kicsit jobban megkülönbözteti és jobban kiemeli más szentektől.”
A Márton-napi hagyományhoz hozzátartozott, hogy ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert a hiedelem szerint ez a jószág pusztulását okozta.
Márton-nap a borászok ünnepe is, hiszen általában ekkorra készül el az év első újbora. A bornak Szent Márton a bírája - tartja a mondás. Emellett ennek a napnak időjósló szerepe is volt. Sokfelé úgy vélik, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. A sült liba mellcsontja is lehet árulkodó: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.
