Megemlékezés a kúlai temetőben
Halottak napja alkalmából és az 1944/45-ben ártatlanul kivégzettek emlékére gyászmisével kezdődött a kegyeletadás a Szent György római katolikus templomban, amit a temetőben álló emlékműnél alkalmi műsor és koszorúzás követett.
A kúlai magyarság éveken keresztül a kápolna előtt álló keresztnél emlékezett az 1944 őszén kivégzett ártatlan áldozatokra, két évvel ezelőtt viszont elkészült a meghurcolt és tömegsírba lőtt magyarok és németek emlékét őrző közös emlékmű, így a helyiek azóta itt koszorúznak. A jelenlévőket Hugyik Karolina, tartományi képviselő köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy az áldozatokat három tömegsírba temették.
„Kúlán sokáig nem volt lehetőség, illetve alkalmas hely a megemlékezésre. Emléktáblánkon nem szerepel az áldozatok névsora. A már nyilvánosságra került adatokat egy időkapszulába helyeztük el az emlékmű belsejében. Kúla helység területén három tömegsírban 133 ártatlan áldozat nyugszik, akikről tudunk, és akikért soha nem szólt a harang. Feladatunk nem ítélkezni, hanem tisztelettel fejet hajtani és emlékezni. Emlékezni azokra, akik akkor, igazságtalan, embertelen módon hunytak el. Mindenkinek kijár az a tisztelet, amit haláluk után a sírjuk jelent. Most emléket állítottunk, és lehetőséget adtunk az áldozatok családjai részére, hogy leróhassák kegyeletüket. Ez a hely tiszteletadásunk mellett a megbékélés, a békés együttélés és a kölcsönös megértés jelképe is.”
A szögesdróttal körbetekert keresztnél és kőtáblánál először Kozma Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának elnöke rótta le kegyeletét, majd Valka Károly, Kúla alpolgármestere a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének koszorúját helyezte el. Kerekes Zoltán a VMSZ kishegyesi községi szervezetének nevében, Goga Zsolt pedig a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központ nevében koszorúzott.
„Kúlán 2023 óta van méltó hely, ahol megemlékezhetünk a magyarirtás ártatlan áldozatairól, mert akkor sikerült támogatók által emlékhelyet kialakítani a katolikus temetőben. A megemlékezés alkalmával mindig felidézzük az akkor történt kegyetlenséget és igazságtalanságot, amely a magyar népet érte, korhatár nélkül. Ezek nem csak nevek, mert mindenki egy család része, édesapa, testvér, szülő, és nekünk ennyi év távlatából is tájékoztatnunk kell a fiatalokat, és mint útjelző, megmutatni nekik, hogy ne a gyűlölet vagy sérelem vezérelje őket, hanem a megbékélést és az együttélést adó pozitívumok” - fogalmazott Kozma Lívia.
A megemlékezés a kúlai római katolikus temetőben az 1848-49-es forradalom emlékére emelt oszlopnál, azt követően pedig az első világháborús emlékműnél folytatódott.
