Megemlékezés Szabadkán, a Vergődő madár emlékműnél
Ennek áldozatául nemcsak magyarok estek, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is. Szabadkán, a Vergődő madár emlékműnél is mécsest gyújtottak és koszorúztak. Dr. Pásztor Bálint is elhelyezte a kegyelet virágait. A VMSZ elnöke a lélekharang előtt nyilatkozva azt mondta, ezekben a napokban mindenki a saját halottjairól emlékezik meg, de az 1944/45-ben kivégzettek is a mi halottjaink.
Csaknem kétezer ártatlanul kivégzett emberre, az 1944/45-ös partizán megtorlás szabadkai és környékbeli áldozataira emlékeztek a Zentai úti temetőben. 1996-ban hat tábla került fel az emlékfalra, majd az évek során mind több és több tábla lett az időközben feltárt áldozatok neveivel.
A megemlékezés elején egyperces néma csenddel adóztak a pénteki újvidéki tragédia áldozatainak emléke előtt. Majd rövid műsorral tisztelegtek a '44/45-ös megtorlások ártatlan áldozatainak emlékére.
Az ökumenikus istentiszteletet követően megkondult a lélekharang és elhangzott a siratóének. Lagyák Mária minden évben eljön a megemlékezésre, édesapja nagybácsiját végezték ki a partizánok.
Lagyák Mária, hozzátartozó, Szabadka: „Sajnos, hogy kivégezték őket. Fiatalt, időset, öreget. Ezt nem lehet elfelejteni. Emlékezetünkben tartjuk, még élek és még birok jönni, minden évben el fogok jönni egész biztosan.”
Olyan időket élünk, amikor egy ilyen nyilvános megemlékezés már természetes, de sokáig nem volt az. Ma már az 1944/45-ös eseményekről nyilvánosan és félelem nélkül lehet beszélni.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, VMSZ: „Ők azért veszítették el az életüket, mert magyarok voltak. Azóta 11 évvel ezelőtt létrejött a történelmi megbékélés, és éppen ma van tíz éve annak, hogy azt követően Aleksandar Vučić kormánya eltörölte az 1945-ben meghozott határozatokat, amellyel a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnössé nyilvánították a magyar közösséget. Itt, a Vergődő madárnál fejet hajtott és elhelyezte az emlékezés virágait, úgyhogy azt gondolom, hogy ez azért némi megnyugvást jelenthet.”
Szabadka város önkormányzata és a Kegyeleti Bizottság szervezésében 35. alkalommal emlékeztek meg az 1944/45-ös megtorlások során a városban és környékén ártatlanul kivégzett magyarokról, horvátokról, bunyevácokról, zsidókról, németekről és szerbekről a Zentai úti temető melletti, egykori vesztőhelyen. A valamikori Macskovics-féle téglagyár agyaggödrében, négy tömegsírban nyugszanak az áldozatok. Az 1944 októberében kezdődött partizán megtorlások során senkit nem kíméltek, kisgyermekek, állapotos nők, iparosok, politikusok, értelmiségiek, munkásemberek és háztartásbeliek is áldozatául estek a mészárlásnak. Szabadkán és környékén 19 településről hurcolták el a partizánok az embereket, és végezték ki őket.
Gyivánovity Dániel, elnök, Szabadkai Városi Képviselő-testület: „Nekik nem emelhettek síremléket, ide virágot hozni sem mertek, sokáig még csak nem is beszélhettek erről a szörnyűségről. Ide van most bevésve az én dédapám, Nemes Oszkár neve is. Tisztelt hölgyeim és uraim, a múltat le kell zárnunk. Nem megmásítani, elferdíteni, hanem feltárni teljes valóságában, tudomásul venni, elnézést kérni, megbocsátani és lezárni.”
A Vergődő madár emlékműnél a kegyelet virágait a szabadkai városvezetés mellett dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Magyarország belgrádi nagykövetségének és szabadkai főkonzulátusának képviselői, a szabadkai horvát főkonzulátus elöljárói, a Magyar, a Horvát és a Bunyevác Nemzeti Tanács vezetői, a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége, politikusok, politikai pártok, és civil szervezetek képviselői helyezték el.






