Megkezdte tanácskozását a konklávé

Ferenc pápa halála után ismét egyházfőt választ a római katolikus egyház, a ma kezdődött konklávé összetétele több szempontból is érdekes. Már a szavazásra jogosult bíborosok névsora is mutatja, milyen erős hatással volt Ferenc pápa arra, kik vehetnek részt a választásban. A konklávén 135 bíboros jogosult szavazásra. Ők a világ minden tájáról érkeztek Rómába, Mongóliától Ausztráliáig. A bíborosokat 15:45-kor a Szent Márta-házból szállították át az Apostoli Palotába, hogy bevonuljanak a konklávéba, amely zárt ajtók mögött zajlik.

Elkezdődött a konklávé a Sixtus-kápolnában, ahol a bíborosok szavaznak az új katolikus egyházfő személyéről. A pápaválasztás történelmi jelentőségű, ugyanis 133 bíboros vesz részt rajta 71 országból.

A világ mától Róma leghíresebb kéményét figyeli, hogy mikor száll fel a fehér füst és a városnak és a világnak címezve mikor hangzik el a híres mondat: „Gaudum magnum! Habemus papam!” - vagyis: Örvendjetek! Van pápánk.

A „konklávé” szó a latin cum clave („kulccsal”) kifejezésből ered, ugyanis pápaválasztás során a választásra jogosult bíborosokat ténylegesen elzárják a külvilágtól, hogy nyugodt körülmények között hozhassák meg a döntést. A cél az, hogy semmilyen külső nyomás vagy befolyás ne zavarja őket a választásban.

Az első Sixtus-kápolnában tartott konklávét 1492-ben rendezték. 1878 óta minden konklávét itt, a Michelangelo-freskóiról is híres kápolnában tartanak.

A pápát csak a bíborosok választhatják meg. De nem minden bíboros: kizárólag azok, akik a választás kezdetéig még nem töltötték be a 80. életévüket. Ők az úgynevezett választó bíborosok. A többiek – bár bíborosok maradnak – már csak imádsággal kísérhetik a konklávét.

A 2025. május 7-én kezdődő konklávén 133 bíboros vesz részt. Eredetileg 135-en lettek volna jogosultak, de ketten lemondtak részvételükről. 

A bíborosok soraiban 17 szerzetesrend képviselteti magát. Legnagyobb létszámban, öt fővel, szalézi szerzetesekkel találkozhatunk. Ezt követi a ferences és a jezsuita rend négy-négy fővel. Három bíboros a minorita rend tagja, továbbá két-két fő a lazarista, a redemptorista, a verbita és a domonkos rendből érkezik. Egy-egy tagja van a kapucinus, a kármelita, az ágostonos, a ciszterci rendnek, valamint a kevésbé ismert Szentlélek Kongregációnak, a Szent Szív Misszionáriusainak, a Missionari Consolata és a scalabriniánus rendnek, továbbá az amerikai alapítású X. Piusz Világi Intézetnek, amely nem tévesztendő össze a Szent X. Piusz Papi Testvérülettel.

A legtöbb bíboros európai, összesen 53 fő (közülük ketten távol maradnak), Ázsiát 23, Közép- és Dél-Amerikát 21, Afrikát 18, Észak-Amerikát 16, Óceániát pedig négy fő képviseli. A választók a világ 71 országából érkeztek. Az olaszok, amerikaiak és a latin-amerikaiak továbbra is meghatározó súllyal vannak jelen. 

Pápává bármely megkeresztelt, katolikus férfi választható. Nem kell, hogy pap vagy bíboros legyen – elég, ha a választás után elfogadja a tisztséget, és azonnal felszentelik püspökké, ha még nem az. A gyakorlatban azonban a választók mindig a bíborosok közül választanak. Az utolsó nem bíboros pápa VI. Orban, vagyis Bartolomeo Prignano volt, 1378-ban. Ő érsek volt, nem mellesleg kiváló teológus és egyházjogász, megválasztását azonban nem csak érdemeinek, hanem a pápaválasztásra váró feldühödött tömegnek és a korabeli politikai helyzetnek köszönhette, amelyek miatt a bíborosoknak gyorsan kellett megállapodásra jutniuk.

A pápaválasztások kezdetben nem voltak teljesen titkosak, de a politikai befolyásolás elleni aggodalmak, különösen a viterbói konklávé idején, változást hoztak. X. Gergely elrendelte, hogy a bíborosokat teljes elzártságban kell tartani – cum clave, azaz „kulccsal” –, amíg döntés nem születik. Azóta több pápa is módosította a szabályokat, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a titoktartás és a politikamentesség.

XII. János, a legfiatalabb ismert pápa 18 éves volt 955-ös megválasztásakor. A legidősebbek III. Celesztin (1191) és V. Celesztin (1294) voltak, mindketten közel 85 évesen lettek pápák. XVI. Benedek 78 éves volt megválasztásakor 2005-ben.

A történelem leghosszabb konklávéja a 13. században közel három évbe – egész pontosan 1006 napba – telt, mire megválasztották IV. Kelemen pápa utódját, ezzel ez lett a katolikus egyház történetének leghosszabb konklávéja. A konklávé (latinul cum clave, azaz „kulccsal bezárva”) kifejezés is innen ered, ugyanis a Viterbóban tanácskozó bíborosokat a helyiek szó szerint bezárták, mivel túl sokáig húzódott a választás. A titkos szavazás, amely X. Gergely pápát eredményezte, 1268 novemberétől 1271 szeptemberéig tartott. Ez volt az első példa a kompromisszumos pápaválasztásra, miután hosszú ideig harcoltak a pápához hű és a Német-római Birodalmat támogató bíborosok – írja az AP News.

X. Gergely csak azután lett pápa, hogy a viterbói lakosok leszedték a háztetőt a bíborosok szállásáról, és kenyeret meg vizet adtak nekik, hogy rávegyék őket a döntésre. Gergely 1274-ben elrendelte, hogy ha a konklávé három napnál tovább tart, a bíborosok csak napi egy étkezést kapjanak, ha pedig nyolc napon túl is elhúzódik, akkor csak kenyeret, vizet és bort. Ezt a szigorítást később eltörölték.

Ugyanakkor 1274 előtt olyan is előfordult, hogy az új pápa már az elődje halálának napján megválasztásra került. Később azonban bevezették, hogy az első szavazás előtt legalább tíz napnak el kell telnie, amit idővel 15 napra emeltek, hogy minden bíboros Rómába érhessen. A leggyorsabb ilyen szabály szerinti konklávé 1503-ban zajlott, amikor II. Gyula pápát néhány órán belül megválasztották.

A közelmúltban Ferenc pápa az ötödik szavazási körben (2013), XVI. Benedek a negyedikben (2005), XII. Piusz pedig a harmadikban (1939) nyert.

Az esélyesek közt tartják számon az olasz Pietro Parolint, aki eddig pápai államtitkárként tevékenykedett, valamint a a 67 éves Fülöp-szigeteki bíboros, Luis Antonio Taglet, aki Ferenc pápa belső köréhez tartozott. De a ghánai Peter Turkson, valamint Erdő Péter bíboros is esélyes arra, hogy ő legyen az új pápa. Utóbbi neve egyébként a 2013-as konklávé alkalmával is felmerült.

A pápaválasztás idejére rendkívüli intézkedéseket vezetnek be. Vatikánváros teljes területén kikapcsolják a mobiltelefonokhoz és más hasonló eszközökhöz szükséges jelet. Ezzel kívánják megakadályozni, hogy az új pápa megválasztása napjaiban bármilyen hír kiszivárogjon.

Az egyeztetések zárt ajtók mögött zajlanak. A külvilág hivatalosan semmit nem fog tudni a folyamatról. Sixtus-kápolnából felszálló füstről tudhatják, hogy egyetértésre jutottak-e az egyházi vezetők. Ha fekete füst száll fel, akkor nem sikerült dönteni a pápa személyéről, a fehér füst viszont azt jelzi, hogy megvan az új pápa. Ez akkor szállhat fel, amennyiben az egyik jelölt képes elérni a 133 jelen lévő bíboros szavazatainak kétharmadát, vagyis összesen 89 voksot.