Ön megvizsgálja a kisbetűs részeket a csomagoláson?

A szerbiai Mezőgazdasági Minisztérium az élelmiszer-biztonságról szóló törvény módosításán és a hatósági ellenőrzésekről szóló törvény elfogadásán dolgozik, ezért egy új kifejezést, az élelmiszercsalást is bevezetik a törvényi terminológiába. A csalás leggyakoribb típusa az olcsóbb alapanyag hozzáadása az élelmiszeriparban, amely a drágábbat helyettesíti. Aleksandar Adamović országos piaci főfelügyelő a napokban azt mondta a szerb közmédia műsorában, hogy a legtöbb vitatott termék a piacokon jelenik meg, ahol ellenőrizetlen eredetű külföldi csempészárut értékesítenek.

Az egyik vagdalthúsban, amelynek a márkáját szándékosan nem említem, most elolvasom az összetevőket. Az első és legfontosabb összetevőként a vizet írja. Van benne még 23 százalék hús, és a tartósító-, illetve különféle olyan szerek mellett, mint amilyenek a festékanyagok és egyebek, van benne nagyon sok konyhasó, nagy mennyiségű cukor, ezen kívül módosított kukoricakeményítő, és még számos olyan anyag, ami igencsak egészségtelen. De a legfontosabb dolog, hogy olyan apró betűkkel írja mindezt, hogy nagyon nehéz elolvasni.

Érdemes tehát alaposan áttanulmányozni a boltokban vásárolt élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket.

Német Natália, Csantavér: „Húskészítményeknél, szaláminál, pástétomnál, megnézem az összetevőket, és kerülöm azt, amiben tartósítószer és adalékanyagok vannak. Inkább a házias készítésűeket fogyasztjuk.”

Szklenár Januskó Evelin, Csantavér: „Nem szoktam megfigyelni egyáltalán, természetesen megnézem, hogy mit vásárolok, de mindenki egészséges a családban, szóval nem figyelek oda, megveszem, ami finom és jó, szóval mi így szoktuk. Nem, nem szoktam megnézni.”

Általában laboratóriumban vizsgálják a boltokban vásárolt élelmiszerek minőségét: az összetételt, hogy minden összetevő fel van-e tüntetve a csomagoláson, mennyi adalékanyag van-e benne, és a csomagoláson feltüntetett összetétel megfelel-e a valóságnak. Tulajdonképpen azt vizsgálják, hogy azt esszük-e, amit megvettünk, vagy pedig becsaptak bennünket. Az élelmiszercsalás leggyakoribb formája az, hogy a drágább alapanyag helyett olcsóbb alapanyagot adnak hozzá. Például egyes húskészítmények összetétele nem felel meg a csomagolóanyagon feltüntetettnek. Dejan Bosančić, illetékes, Élelmiszervizsgálati Központ, Belgrád: „Az élelmiszer-csalás leggyakoribb formája az, hogy a drágább alapanyag helyett olcsóbb alapanyagot adnak hozzá. Így például a mi laboratóriumunkban DNS által tudjuk kimutatni, hogy például termékek hústartalma nem felel meg a megadottnak. Ha a termék 100 százalék marhahússal van feltüntetve, gyakran ennek a húsnak egy részét helyettesítik egy olcsóbb alapanyaggal, a csirkehússal.”

Ugyanakkor például vannak, akik a tejet vízzel hígítják, a mézhez cukorszirupot, a gyümölcslevekhez pedig mesterséges aromákat adnak.