Mennyire nehéz a volt elítéltek visszailleszkedése?
A törvény mindannyiuk számára biztosítja a második esélyhez való jogot, akárcsak azok számára, akik súlyos bűncselekményeket, például emberölést vagy nemi erőszakot követtek el. A visszailleszkedés útja azonban rendkívül nehéz.
„Az igazi börtönélet csak a szabadulás után kezdődik” – fogalmazott egy volt elítélt, utalva arra, hogy sokan személyes okmányok, munkahely és családi háttér nélkül kezdik újra az életüket. A társadalmi megbélyegzés és az előítéletek tovább nehezítik helyzetüket.
Pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, de becslések szerint a szerbiai börtönökben fogvatartottak 65–70 százaléka visszaeső. Ez az adat komoly hiányosságokra utal az utógondozás és a büntetés utáni segítségnyújtás terén – mutatott rá Relja Pantić, az Esélyegyenlőségi Biztos Hivatalának munkatársa a Szerbiai RTV-ben.
Az esélyegyenlőségi biztoshoz beérkező panaszok mintegy 90 százaléka a munkavállalás ellehetetlenülésével kapcsolatos. Számos munkáltató ugyanis erkölcsi bizonyítványt vagy igazolást kér arról, hogy a jelentkezőt korábban elítélték-e, holott ezt a diszkrimináció tilalmáról szóló törvény és a Büntető Törvénykönyv is tiltja.
„Rendszerszintű megközelítésre van szükség: oktatni és ösztönözni kell a vállalkozókat, hogy tudatosan és programok keretében segítsék a volt elítéltek munkaerőpiaci beilleszkedését. Azt is meg tudjuk mutatni, milyen előnyökkel jár ez számukra” – hangsúlyozta Boris Štrbac, a Restart civil szervezet képviselője.
A felkészítés már a börtönben elkezdődik. Szabadulásuk után sokan hiányszakmákat sajátítanak el, amelyekből meg tudnak élni.
„Javítási munkák, költöztetés, szállítás, fűnyírás – ezeket gyakran olyan emberek végzik, akik korábban büntetésüket töltötték. Sokan tudják ezt, és kifejezetten minket keresnek meg, hogy munkával támogassanak bennünket” – tette hozzá Štrbac.
Bizonyos jogszabályok továbbra is kizárják a volt elítélteket egyes foglalkozások gyakorlásából. Az oktatási rendszer alapjairól szóló törvény például megtiltja, hogy súlyos bűncselekmények – köztük nemi erőszak, vérfertőzés vagy gyermekelhanyagolás – miatt elítélt személyek az oktatásban dolgozzanak.
„Több olyan törvény is van, amely jelenleg a biztos vizsgálata alatt áll. Ilyen a számvitelről, illetve az ingatlanforgalomról szóló törvény, amelyek minden elítélt személy számára megtiltja e szakmák gyakorlását. Mérlegeljük, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság elé terjesszük-e” – magyarázta Pantić.
A törvényes rehabilitáció intézménye lehetővé teszi, hogy az enyhébb bűncselekményeket elkövetők nevét idővel töröljék a bűnügyi nyilvántartásból, így jogilag nem minősülnek büntetett előéletűnek. Az előítéletek és a társadalmi sztereotípiák eltörlése azonban ennél jóval nehezebb feladat.
