Minden szó számít – a gyerekek 60 százaléka iskolai zaklatás áldozata

Nem ritka, hogy a zaklatás fizikai erőszakká fajul. A szám csökkentése érdekében a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú a megelőzés és a kortárs erőszak megelőzésének tudatosítása.
 

A kortárs bántalmazás nem az érés természetes velejárója, és nem ártatlan gyerekvita. Súlyos következményekkel jár a gyermekek önbizalmára, mentális egészségére és biztonságérzetére. Bár az erőszak formái változnak – az iskolai folyosóktól a közösségi médiáig –, a probléma ugyanolyan súlyos marad.

„A tavaly októberben az iskolákban végzett kutatás kimutatta, hogy a gyerekek 60 százaléka volt kitéve valamilyen verbális erőszaknak. Ez többnyire közvetlen szóbeli bántalmazás, vagy a digitális térben nagyon gyakran kombinált formában jelenik meg. Ami különösen aggasztó, hogy sok gyermek, aki bármilyen – különösen verbális – erőszakot elszenvedett, ugyanazzal válaszolt. Így egy erőszakos viselkedési spirál alakul ki” – mondta Vesna Mraković, a SOS Gyermekfalvak Szerbia országos igazgatója.

A gyermekek közötti erőszak ritkán kezdődik ütésekkel. Leggyakrabban szavakkal – olyan szavakkal, amelyek fájnak, és sokszor észrevétlenek maradnak. Ezzel az üzenettel indult el a Minden szó számít kampány, amely a kortárs bántalmazás megelőzésére és visszaszorítására irányul.

„A kampány középpontjában a pszichológiai erőszak áll, amely nem annyira látványos, és nehezen felismerhető. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy halljuk meg, mit mondanak a gyerekek, amit a mindennapi rohanásban talán észre sem veszünk. Rendkívül fontos, hogy pozitív, bizalmon alapuló kapcsolatot alakítsunk ki a gyermekeinkkel, hogy félelem nélkül merjenek megnyílni, beszélni a nehézségeikről, és segítséget kérni” – hangsúlyozta Vesna Mraković.

Ugyanilyen fontos, hogy a gyerekeket úgy neveljük, hogy fel tudják ismerni az erőszakot: mi az, ami elfogadható és megengedett, és mi az, ami nem.

A korai jelek felismerése kulcsfontosságú

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az erőszakot elszenvedő gyerekek gyakran hallgatnak, félelemből, szégyenérzetből vagy azért, mert nem bíznak abban, hogy bárki segítene nekik. A következmények hosszú távúak lehetnek, ezért a korai figyelmeztető jelek felismerése létfontosságú.

„A gyerekek gyakran elszigetelődnek, visszahúzódnak, nem akarnak részt venni olyan tevékenységekben, amelyeket korábban örömmel végeztek, romlik az iskolai teljesítményük, csökken a koncentrációjuk, még azokat az egyszerű dolgokat sem tudják megjegyezni, amelyek korábban nem okoztak gondot. Ezek mind tipikus jelek lehetnek” – mondta Radmila Vujić Bojović pszichológus.

Ezeket a jeleket semmiképpen sem szabad félvállról venni.

„Nagyon gyakran a szülők vagy a tanárok azt mondják: oldjátok meg egymás között. Ha ezt meg tudnák oldani, nem is alakulnának ki ilyen konfliktusok. Elengedhetetlen a felnőttek iránymutatása, hogy a gyerekek megtanuljanak olyan kommunikációt, amely nem erőszakra, megbélyegzésre vagy megalázásra épül” – hangsúlyozta Radmila Vujić Bojović.

A kortárs bántalmazás elleni küzdelem nem ér véget egyetlen kampánnyal, de a beszélgetés és az időben adott reakció fontos lépés lehet a biztonságosabb gyermekkor felé.
 

Mert valóban minden szó számít.