Mit be nem lélegzünk, te jó ég!
A hivatalos figyelmeztetés szerint nem ajánlott a szabadban sportolni vagy más fizikai aktivitást végezni. A helyzet megoldásához hatalmas befektetések szükségesek, hiszen a házak fűtésének átalakítása sok ezer eurós tétel, amit állami támogatás nélkül a legtöbben nem tudnak megvalósítani.
Már reggel sokfelé füstölnek a kémények Szabadka peremvárosi területein, ahol sokan központi fűtéssel vagy tüzelős kályhákkal melegítik fel otthonukat. A kéményfüst, főleg ha rossz minőségű tüzelőt használnak, jelentősen rontja a levegő minőségét.
Konkoly Terézia, Szabadka: „Attól függ, hogy a népek mivel tüzelnek. Ha valaki plasztikával, akkor nagyon érződik. Mi fával tüzelünk, szerintem az nem nagyon.”
Az IT Subotica 2030 weboldalán található táblázatok szerint bár szombat reggel a szél és a kedvező időjárás lényegesen javított a levegő minőségén, az elmúlt napok értékei igencsak pirosak, főként az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék esetében, melyek a nagyon finom, főleg égésből és ipari folyamatokból származó szennyeződést jelentik. Pénteken 17 órakor például ennek koncentrációja 104 mikrogramm per köbméter volt, ami az egészségügyi határérték duplája. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, akár a véráramba is, emiatt egészségügyi kockázatuk igen jelentős.
A szennyezett levegőben nem ajánlott sportolni, a hivatalos ajánlás szerint a kültéri aktivitásokkal meg kell várni a jobb adatokat. De mit tehet egy sportoló, várja ki a tavaszt? Erről kérdeztük a Pannon RTV műsorvezetőjét, Kókai Mónikát, aki évek óta aktívan fut.
Kókai Mónika, műsorvezető, sportoló: „Nagyon sok környezeti hatás éri a szervezetet, legalább a füst ne kerüljön ezek közé. A sportoló azt teheti, hogy a kora reggeli órákat választja futásra, az esti, délutáni órákat semmiképp, mert amikor hazaérnek az emberek begyújtanak. Illetve javaslom a szabadkai sétaerdőt, ami a város tüdeje, ott is lehet jókat futni.”
A megoldás egyértelmű: meg kell állítani a károsanyag-kibocsátást. Vagyis a szilárd tüzeléssel működő fűtési rendszereket le kell cserélni villannyal, gázzal, sőt, a legideálisabb esetben megújuló energiaforrással működő rendszerekre, a házakat szigetelni kell, a nyílászárókat lecserélni. Ez azonban sok ezer, akár sok tízezer eurós kiadás lehet, amit az érintettek többsége nem tud kifizetni.
Siniša Mitrović, a Gazdasági Kamara részlegvezetője: „Milliónyi háztartásban tüzelnek, az autók átlagosan 17 évesek, minden hetedik háztartás energetikai szegénységben él, vagyis műanyagot, rossz cipőket, nedves fát tüzel, ami rosszul ég és nagyon füstöl. Ezek azok a faktorok, ahol tenni kell valamit.”
Az elmúlt években már jelentek meg energiahatékonysági pályázatok, melyek némileg segítették is az átállást, de a kötelező önrész és a korlátozott támogatási keret miatt ez sem elérhető mindenkinek.
Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője: „A tiszta levegő nem privilégium, hanem emberi jog. Fontos eleme az egészséges és fenntartható társadalomnak.”
Ezt mondta alig egy hónapja Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője Nišben, ahol egy uniós támogatással beszerzett levegőminőség-mérő állomást adott át. Ismertette, az EU jelenleg egy több mint hárommillió euró értékű projektet valósít meg Szerbiában a levegő minőségének mérése és az adatok lakossághoz való eljuttatása céljából. Vagyis több településen is mérőállomásokat helyeznek ki, az adatokat pedig LED-kijelzőkön ismertetik az emberekkel.
Gyakran azonban LED-táblák nélkül is érezzük, hogy a levegő szennyezett. Aki megteheti, az ilyenkor maradjon otthon, aki nem, az próbálja sállal, kendővel védeni magát. Aki pedig szilárd tüzelőanyaggal fűt, igyekezzen legalább nem szemetet dobni a tűzre, ezzel vigyázva a többiek és a saját egészségére.
