Nagyboldogasszony napját ünnepeljük
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának testét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Augusztus 15-e egyben Magyarország patrónájának ünnepe is. Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.
Nagyboldogasszony napját a hajdújárási templomban is megünnepelték. Munkanap lévén főként az idősebbek vettek részt a szentmisén.
Tomašković Rózsa elmondta, volt olyan időszak az életében, amikor nagy szüksége volt a hitre, amit a vallási ünnepek és a szentmisék mindig erősítettek benne. Nagyboldogasszony ünnepén az unokáit is elhozta a templomba.
„Elhozom, amikor csak tudom őket, amikor épp itt vannak nálunk. Fontosnak tartom, hogy ők is részt vegyenek, a másik meg, fontosnak tartom a példamutatást. Tehát, hogy én mindig jövök, ők is látják, és hátha a csírát elvetjük.”
A magyar nyelvterületen számos hagyomány és népszokás fűződik Nagyboldogasszony napjához. A múlt század elején még az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virág-, illetve gyógynövényszentelés. A Nagyboldogasszony és a Kisboldogasszony ünnepe között szedett gyógynövényeknek különleges gyógyító hatást tulajdonítottak. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy az összes tojásukat kiköltsék. Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt.
Haskó Rozália, Hajdújárás: „Mindig mentünk a templomba, nagyszüleim, szüleim is mindig jártak. Ott laktunk Ludason, a templom mellett, és hát nagyon tartottuk az ünnepeket. Ilyen, mint Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony ünnepeken sose nem volt az, hogy dolgoztak volna, mert mezőgazdasággal foglalkoztak.”
Nagyboldogasszony napja Mária elszenderülésének a napja. Ez a kifejezés azt jelzi, hogy nem ért véget az élete, hanem megdicsőült. A Megváltó testestül, lelkestül emelte a mennybe - mondta Horváth Endre atya. Hozzátette, az ünnep mondanivalója, hogy Mária előre megmutatja, hogy mi a terve Istennek velünk.
„Az egyes felekezetek különböző módon tisztelik a Szűzanyát, de a nagyságát soha senki nem vonta kétségbe, és az a szelíd, tiszteletteljes, ugyanakkor mégis magasztos személy, ami a Szűzanyáé, azt akarja az egyház bemutatni, mint egy nagy jelet. Ez persze mindig azt is jelenti, hogy megcsodálni, de azt is jelenti, hogy követni, amennyire lehet.”
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered. Magyarországon 1945-ig munkaszüneti nap volt, számos országban ma is az. Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
