Ne dőljenek be az adathalászoknak!
A legnagyobb átverés az adathalászat, vagyis a fishing. Ilyenkor az elsődleges cél, hogy lenullázzák a számlánkat.
Kattintson az alábbi linkre, vagy 24 óra múlva nem fér hozzá bankszámlájához. Ilyen és ehhez hasonló üzenetek, vagy e-mailek érkeztek már emberekhez. Ennek azonban soha nem szabad bedőlni, csak a személyes adatokat akarják ellopni. A Szerbiai RTV műsorában nyilatkozó szakember azt mondta, ha személyes adatokat kérnek, megadását alaposan fontoljuk meg, mert ami túl jól hangzik, az valószínűleg nem is igaz. „Leginkább a közösségi hálón keresztül történik meg. Az adataink alapján idén a legtöbb adathalászat a közösségi hálón keresztül történt. A fizetett hirdetésekről van szó, amelyek a felhasználókhoz érkeznek, a profiljukra, és ahol fantasztikus pénzszerzési lehetőséget kínálnak csupán néhány kattintással. A támadás koncepciója nagyon egyszerű. Pénzszerzési lehetőséget kínál, mondjuk valamilyen tartalom lájkolását a közösségi hálón, amivel meghatározott összeget lehet megszerezni, amennyiben növelik a lájkok számát, vagy elvégzik a kért feladatot, egyre több és több összeghez juthatnak. Később, amikor rájönnek, hogy megkapták az említett összeget, de nincs lehetőség a pénz felvételére, kiderül, hogy csalás áldozatai lettek.”
Ilyen is van, de az átverés történhet online vásárláskor is. Biztosan sokan vannak azok, akik szívesen vásárolnak interneten keresztül. Ezzel nincs is gond, viszont óvatosnak kell lenni. Esetenként csalók tesznek közzé hirdetéseket, van, hogy az előre fizetés, vagy a bankszámlaszám megadása nem vezet jóhoz. Homolya Levente: „Ami az előrefizetést illeti, az csak akkor, amikor könyveket vásárolok, egy honlapon keresztül. Akkor előre fizetek, de bankszámlaszámot és hasonlókat nem adok meg, köztudott, hogy olyanokat nem adunk csak úgy meg.”
A megbízható weboldalaknál nem probléma megadni például a banki adatokat, viszont alaposan utána kell nézni, hogy valós-e a szóban forgó oldal. Malatenszki Dávid, informatikus: „Első körben, ami a legfontosabb, hogy nézzük meg a weboldal domain címét, vagyis a webcímét, ami a böngészőben legfelül szokott lenni, középen. Ez ha nem pontosan az, amit mi keresünk, vannak előtte, utána valamilyen olyan karakterek, olyan szöveg, ami arra utal, hogy ez nem valós, azt inkább hagyjuk. Például, ha egy üzletnek a weboldalát keressük, akkor biztosra kell mennünk azzal, hogy a domain neve megfelelő, utána kezdjük el a vásárlást.”
Ismeretlentől kapott linkekre soha nem szabad rákattintani. Ismerős esetében is ajánlott előre rákérdezni, hogy valóban ő küldte-e. Ilyeneket akár sms-ben is kaphatunk - mondja Malatenszki Dávid informatikus: „Én is heti szinten kapok ilyen sms-eket, és ezek általában hamis sms-ek, vagy például egy Netflix sosem fog küldeni arra vonatkozóan, hogy fizessük be a következő havi előfizetésünket, hanem e-mailban értesít, de hogyha e-mailban is értesít, akkor is mindig meg kell néznünk azt, hogy ez valóban az ő e-mailjük-e. Például, ha nem a netflix.com-ról kaptuk az e-mailt, akkor az valamilyen adathalászat.”
2023-ban valamivel több mint 15 millió dinárral károsultak az érintett szerbiai lakosok, idén ez az összeg már jóval túlhaladta a tavalyit. Az októberi adatok alapján az év eleje óta már több mint 54 millió dinárral károsítottak meg lakosokat.
