A Nemzeti Összetartozás Éve a Pannon Televízióban

Mi történt száz éve Trianonban, és ennek milyen hatásai voltak a magyar nemzetre, különös tekintettel a vajdasági magyarságra? - ezekkel a kérdésekkel kiemelten foglalkozunk különműsorainkban.

Történelmi és nemzetpolitikai szempontból dolgozzuk fel a trianoni döntést és annak következményeit a Nemzeti Összetartozás Évében. Szakértők és politikusok osztják meg gondolataikat Trianon százéves évfordulóján.

Fehér Márta, szerkesztő: „Két stúdióbeszélgetés, tárcaműsor készült. Az egyikben történészekkel beszéltük át a régmúlt eseményeit, a másikban pedig politikusokkal az elmúlt időszak nemzetpolitikai kérdéseit elevenítettük fel. A célunk pedig az, hogy megmutassuk nézőinknek, hogy a régmúlt rossz eseményeit követően mennyi jó dolog történt velünk az elmúlt időszakban.”

A magyar nyelv elmúlt száz évéről, nyelvünk múltjáról és jelenéről beszélget a szakértő, a nyelvész, az egyetemi tanár. A vajdasági magyarok által használt nyelv is átalakult.

Soós Georgina, szerkesztő: „A vendégekkel elsősorban arról beszélgettünk, hogy milyen hatások érik a magyar nyelvet itt, Vajdaságban. Elsősorban a szerb nyelv hatását emeltük ki, de az angol is igen jelentősen jelen van, főleg a fiatalok nyelvhasználatában. Emellett szó volt a szórványban élő magyarok nyelvéről, az oktatásról is, és persze kerestük a választ arra, hogy meddig maradhat meg a magyar nyelv itt, Vajdaságban.”

Dokumentumfilm készül a csantavéri templomról a Nemzeti Összetartozás Éve kapcsán. A templom szimbóluma a határon kívül rekedt területeken élők megmaradásának.

Kozma Zoltán, szerkesztő-rendező: „Egy erős szimbóluma annak, hogy az itteni közösség a trianoni békediktátum után nem magába fordult, nem a szomorúság lett úrrá rajta, nyilván ez a hangulat benne volt az emberekben, de akkor is, ők, a csantavériek előre tekintettek, és úgy döntöttek, hogy templomot építenek, mert ahol templom van, ott megmaradás is van.”

Mi történt száz éve Madarassal? Amíg a trianoni döntés miatt kettészakadt falu magyarországi része fejlődött, addig a vajdasági fele elnéptelenedett. Dokumentumfilmünkben a helyiek emlékeznek vissza és mesélnek a jelenükről.

Bálint Csaba, szerkesztő-rendező: „Ha belegondolunk abba, hogy Trianon családokat, társadalmat, különböző életformákat vágott ketté, akkor Madaras gyönyörű példája annak, hogy igazából milyen módon vágott ketté falvakat a trianoni békediktátum, és milyen módon tett tönkre tulajdonképpen a családokat.”

A tárcaműsorokat és a saját gyártású dokumentumfilmeket még az idén láthatják a Pannon Televízió nézői.

Maráci Barabás Mónika, a speciális műsorok főszerkesztője, Pannon Televízió: „Ezeket november közepétől tűzzük majd adásra, illetve emellett egész évben igyekeztünk kiemelten foglalkozni a témával. A többi között dokumentumfilmek formájában is bemutatásra kerültek, hogy itt, a Kárpát-medencében hogyan éltük meg ezt a száz évet.”

A magyar nemzet mostanra már nem csak tragédiaként tekint a Trianonban történtekre, hanem - ezen felülemelkedve - arra fókuszál, hogy egy egésszé kovácsolja össze a határon belül és kívül élő magyarságot. Ezért Trianon századik évfordulóján, 2020-ban, a Nemzeti Összetartozás Évében a magyarok nem szomorkodnak, hanem inkább ünnepelnek. Ehhez csatlakozik a Pannon Televízió is műsoraival, amelyek létrejöttét a magyar kormány támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül. A program vajdasági koordinátora a Szekeres László Alapítvány, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából.