Nemzetközi Sporttörténeti Konferencia Zentán
Táborosi László zentai hely- és sporttörténész előadásában bemutatásra kerültek a Zentán született olimpikonok, akiknek többsége birkózó - összesen tízen -, de úszók, kézilabdázók és atléták is szerepelnek közöttük.
„A zentai olimpikonokat illetően büszkén elmondhatom, hogy Tisza-vidék szinten a legelőkelőbb helyen vagyunk, mivelhogy 18 van. Azt meg kell jegyezni, hogy három fajta olimpikon van: ott születtél, oda mentél, vagy onnan jöttél. Ebből kifolyólag már 1928-tól vannak olimpikonjaink, egészen a mostani 2020-as olimpiáig. Elmondhatom, hogy ezek a személyek, ez a 18, az olimpiákon remekül helytálltak és méltán prezentálták Zenta és az akkori országos válogatott színeit is.”
Egyébként a hivatalos sportélet kezdete Zentán 1882-re tehető. Az olimpizmus nagyszerűsége motiváló és egyben összetartó erőként is szolgálhat a sportolók számára - vélekedett előadásában Horváth Vilmos, a Kárpát-medencei Sport Hagyományőrző Egyesület elnöke.
„Ami az olimpikonokat és sportolókat illeti, ezt úgy is mondhatom, mint a Pars Krisztián olimpiai bajnok Sportegyesületnek az elnöke is, hogy óriási hatással vannak a többi versenyzőre, a többi sportolóra, de szerintem a lakosságra is, hiszen az olimpikonok, az olimpiai bajnokok egyfajta példaképek, akikre felnéznek, akik inspirálják a fiatalokat arra, hogy sportoljanak, hogy sikeresek legyenek. Ahogyan Hemingway mondta „a sport megtanít veszíteni, a sport megtanít győzni, a sport megtanít mindenre”.”
A nap folyamán többek között előadást hallgathattak meg az érdeklődők, a magyar olimpikonok mellett az erdélyi kerékpározás történetéről, éremesővel rendelkező sportoló házaspárokról is.
Egyébként több ezerre tehető a magyar származású, olimpián résztvevők száma, és 560 felett van a magyar olimpiai érmeknek a száma is.
