Nobel-lajstrom - magyarok a világ legimpozánsabb klubjában
192 évvel ezelőtt ezen a napon született Alfred Nobel svéd feltaláló, akinek például a dinamitot is köszönhetjük, illetve aki a legnagyobb tudományos elismerést is megalapította. Mivel nemrég derült ki, kik kapják az idei Nobel-díjakat, és köztük magyar elismert is van, áttekintettük, kik is kaptak eddig Nobel-díjat a környezetünkben, azaz hány Nobel-díjasa van Szerbiának és Magyarországnak.
A Nobel-díj a világ legelismertebb és legfontosabb tudományos elismerése. Azt majdnem mindenki tudja, hogy nevét a dinamit feltalálójáról, Alfred Nobelről kapta, azzal a ténnyel azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy a díjat maga a feltaláló alapította. Alfred Nobel 1895-ben írta meg végrendeletét, amelyben úgy rendelkezett, hogy halála után a vagyona kamataiból minden évben díjazzák a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjait, illetve azt, aki a legtöbbet tette a békéért. Később ezt a Svéd Nemzeti Bank a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal egészítette ki. A díj jelenleg 9 millió svéd korona pénzbeli elismeréssel jár, ami a mostani árfolyam szerint valamivel több mint 820 ezer eurónak felel meg.
Szerbiának csak egyetlen Nobel-díjasa van, mégpedig Ivo Andrić, aki 1961-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, abban az évben, amikor sokan J.R.R. Tolkient és John Steinbecket tartották erre a legesélyesebbnek. Tolkien végül sosem kapott Nobel-díjat, Steinbeck viszont egy évvel később, 1962-ben kapta meg az elismerést. Ez utóbbi információ azonban csak mellékszál, és nagyon messzire vinne, úgyhogy térjünk is vissza a témánkhoz. Ivo Andrić a díjat a Híd a Drinán című regényéért kapta, illetve az indoklásban az is szerepel, hogy a díjat „nagy epikai ábrázoló erejéért” érdemelte ki, „amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”.
Ivo Andrićhoz kapcsolódva érdekességként elmondható, hogy 2011-ben egyetlen órára mindenki azt hihette, hogy Szerbiának még egy irodalmi Nobel-díjasa lett. Egy internetes oldal ugyanis, amely megtévesztően a Nobel-díj nevet is tartalmazta címében, egy órával a hivatalos bejelentés előtt azt az információt közölte, hogy Dobrica Ċosić szerb író érdemelte ki az az évi elismerést. Emellett egy, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia email-címére emlékeztető címről a szerbiai újságokhoz is közlemény érkezett ugyanezzel a hírrel. A szerb sajtó felrobbant, mindenki az írót ünnepelte, az eufória azonban csak egyetlen óráig tartott, ezt követően ugyanis a Svéd Akadémia közölte, hogy 2011-ben Tomas Tranströmeré lett az irodalmi Nobel.
„A 2025-ös Nobel-díjat irodalom kategóriában Krasznahorkai László magyar író érdemelte ki meggyőző és látomásos életművéért, amely az apokaliptikus rettenet közepette is megerősíti a művészet erejét.”
Így jelentették be tíz nappal ezelőtt, hogy bővült a magyar Nobel-díjasok köre. Ezzel pedig át is térünk témánk hosszabbik felére, a magyar Nobel-díjasokra, ugyanis Magyarország számos díjazottat adott a világnak. És a számos szót azért használjuk konkrét szám helyett, mert a magyar kötődésű Nobel-díjasok négy csoportra oszthatók: vannak A magyar Nobel-díjasok, vagyis azok, akik akkor kapták a Nobel-díjat, amikor Magyarországon éltek magyar állampolgárként, és a díjazott munkásságuk magyarországi tevékenységükhöz kötődik, vannak, akik Magyarországon születtek, de emigrációban lettek Nobel-díjasok, vannak, akik nem Magyarországon születtek, de legalább az egyik szülőjük magyar származású, és vannak, akik ugyan Magyarországon születtek, de nem magyar származásúak.
Az első csoportba csupán hárman tartoznak: Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre és Krasznahorkai László. Szent-Györgyi Albert a C-vitaminért, Kertész Imre a Sorstalanságért, illetve a gonosszal történő szembenézésért, Krasznahorkai László pedig – nos, mégsem teljesen igaz az, hogy konkrét dolgokért kaphat csak valaki Nobelt – Krasznahorkai László „az apokaliptikus rettegés közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért" kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Vagyis a Svéd Akadémia a végtelen hosszú mondatairól ismert életművéért ítélte oda az elismerést.
Tíz olyan személy van, aki ugyan Magyarországon született, de külföldön végzett munkásságával érdemelte ki a legrangosabb nemzetközi elismerést. Lénárd Fülöp, Békésy György, Gábor Dénes, Wigner Jenő, Harsányi János, Oláh György, Herskó Ferenc, Hevesy György, Karikó Katalin és Krausz Ferenc.
Kilenc olyan magyar Nobel-díjas van, aki ugyan nem Magyarországon született, de legalább egyik szülője magyar. Őket is név szerint említjük, munkásságukkal ugyanis a magyarok és Magyarország hírnevét is öregbítették. Richard Adolf Zsigmondy, Bárány Róbert, Milton Friedman, Daniel Carlton Gajdusek, Elie Wiesel, Polányi János, George Stigler, Alfred Hermann Fried, Hugh David Politzer és Douglas Osheroff.
Végül Leopold Ružička és Vladimir Prelog nevét említjük, akik ugyan Magyarország, vagyis az Osztrák-Magyar Monarchia területén születtek, de nem voltak magyar származásúak, előbbi horvát, utóbbi boszniai származású vegyész volt.
Természetesen nem ítélhető meg egyetlen ország sem arról, hogy hány Nobel-díjasa van, de azért valamiről mindenképpen árulkodik a Nobel-számláló, és mindenképpen erősíti az adott országról alkotott képet.
„Először megírtuk a beszédet, utána pedig megünnepeltük az új magyar Nobel-díjat. Nem minden nap kap Magyarország Nobel-díjat, és úgy gondoltuk, hogy kis elhajlás belefér.”
Így ünnepelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök az új irodalmi Nobel-díjat. Hiszen… Ahogy mondtuk, nem ez alapján ítélnek meg egy országot, de azért pozitívan befolyásolja egy ország megítélését.
A legtöbb Nobel-díja egyébként az Egyesült Államoknak van, ami nem véletlen, hiszen a legtöbb tudós oda vándorolt ki, amikor el kellett hagynia szülőföldjét. A Nobel-díj azonban nem egy országnak szól, hanem egy adott személynek vagy szervezetnek, így a legjobban mégis a díjazott renoméja nő, hiszen gondoljanak csak bele mennyire elit az a klub, amelybe a világ 8 milliárd embere közül eddig csak 1022-t vettek be.
