Október 6-a az aradi vértanúk emléknapja
Nevük Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.
Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen néhány órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak annak helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak.
A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. A vértanúk közül tizenegynek a földi maradványait Aradon, az vértanúk emlékművében kialakított kriptában helyezték örök nyugalomra 1974. október 6-án. Emellett mára Kárpát-medence szerte találhatók az aradi tizenhármak emlékét őrző köztéri szobrok, utcák, terek, és rendszeresek a megemlékezések is.
A tizenhárom aradi vértanúból négyet a Délvidék adott. Schweidel József zombori, Leiningen Westerburg Károly ugyan németországi születésű, de felesége révén törökbecsei nagybirtokos lett. Lázár Vilmos és Kiss Ernő sorsa pedig Nagybecskerekhez kötődik.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon a magyar nemzeti lobogót félárbócra eresztik, a középületekre pedig kitűzik a gyászlobogót.
Vajdaságban több településén is tartanak megemlékezéseket:
