Önszabályozás és tájékoztatás a nemzeti kisebbségek nyelvén
A konferencián nemzeti tanácsok képviselői és kisebbségi médiumok munkatársai vettek részt. Az eseményt az EBESZ szerbiai missziójának médiarészlege, a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, valamint a Ruszke Szlovo Lapkiadó Intézmény közösen szervezte meg.
Carolina Hidea, az EBESZ szerbiai missziójának megbízott vezetője: „A kisebbségi nyelveken működő tájékoztatási rendszer Szerbiában a kisebbségi közösségek sokszínűségét hivatott tükrözni. Magában foglalja a közszolgálati sajtótermékek, a nemzeti kisebbségi tanácsok által közvetve kiadott, valamint a magán- és civil sajtó munkáját. Mindezek számára kiemelten fontos az objektív tájékoztatás ösztönzése, a szerkesztői politika függetlenségének tiszteletben tartása, valamint az információkhoz való szabad és egyenlő hozzáférés biztosítása.”
A Ruszke Szlovo Lapkiadó Intézmény már öt éve alkalmaz egy belső etikai kódexet, amelyet a Ruszin Nemzeti Tanáccsal, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületével és az EBESZ-szel közösen dolgoztak ki. A konferencián tapasztalataikat ismertették.
Varga Borisz, a Ruszke Szlovo Lapkiadó Intézmény igazgatója: „Definíció szerint a liberális demokrácia akkor létezik, amikor egy politikai rendszerben minden egyén, illetve csoport vagy kisebbség szabadsága védett. Mi már évek óta küzdünk a nemzeti közösségek nyelvén történő szabad tájékoztatásért Szerbiában, és ezen a fórumon szívesen megosztjuk Önökkel a megszerzett tapasztalatainkat.”
A tájékoztatási törvény előírja, hogy a nemzeti tanácsok által alapított kisebbségi sajtóban kötelező működtetni egy belső ellenőrző rendszert, amely az etikai kódex betartását felügyeli. Az etikai bizottságnak évente beszámolót kell készítenie tevékenységéről. Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja emlékeztetett arra, hogy a törvény a kisebbségi tájékoztatást közérdeknek tekinti. Kiemelte, hogy az etikai kódex egyrészt meghatározza, milyen magatartás elfogadható az újságíróktól, és hogyan kell tudósítaniuk, másrészt pedig védi az újságírók jogait és szakmai integritását.
„A szerkesztő az újságíró jóváhagyása nélkül nem vághat át egy riportot, nem változtathatja meg a nyomtatott sajtóban a címet, vagy a mondanivalót. Mindenféle kegyeleti kérdések és egyéb etikai kérdések tartoznak ide, hogyan viselkedjünk, elfogadhatunk-e egy vacsora meghívást, hogyan tudósítsunk egy pártpolitikai eseményekről, a választások idején hogyan viselkedjünk. Az etikai kódex ezt mind tartalmazza, és azt gondolom, hogy az említett közérdeket szolgálja az, hogy minőségi újságírás folyjék. Gyors, pontos és független újságírás.”
A konferencia lehetőséget nyújtott a párbeszédre, a tapasztalatcserére és a további együttműködések kialakítására.
