A pacsériak letelepedésük évfordulóját ünneplik

A pacséri Csemete Játszóház védencei és a gyülekezet hittanosainak anyák napi ünnepi műsora után Szilágyi Gábor lelkész, a testvértelepülés, Kisújszállás lelkipásztora hirdette az igét a pacséri református templomban. Ezután a budapesti Pozsonyi úti Református Egyházközség kórusának rövid koncertje tette ünnepélyesebbé a hálaadó istentiszteletet.  

A pacsériak minden évben letelepedésük évfordulóját ünneplik május elején, ugyanis 1786. április 12-én több mint 200 család indult meg szekéren és lóháton a magyarországi Kisújszállásról dél felé, a jobb élet reményében. Két hetes útjuk után letelepedtek és megalapították Pacsért.  

Csányi Erzsébet, református lelkész, Pacsér: „Isten Krisztus kegyelméből megtartotta úgy a magyarságunkat, mint a reformátusságunkat különböző korszakokban. És a mi életünkben is vannak különböző nehézségek, örömteli időszakok, nehéz küzdelmek, és Krisztus kegyelmében bízva maradunk meg. Ami lényeges és fontos, hogy Krisztusba gyökerezzünk, és így tudunk megmaradni minden körülmények között, és lényeges a hálaadás. Hálát adjunk azért, hogy Isten eddig megőrzött. Mert ha ott van a hála a szívünkben akkor tudjuk, hogy kiben kapaszkodhatunk tovább is.”

Földi Szandra és családja külföldről települt haza Pacsérra. Mint mondta, mindenhol jó, de a legjobb itthon: „Kevesen maradtunk, az az igazság, de úgy érzem, hogy az a kis közösség, ami megmaradt, az előrevisz még jobban bennünket.”  

Életképes és fejlődni akaró közösség a pacséri - hangzott el az eseményen.  

Szabolcski Szabolcs, elnök, Pacsér HK: „Itt telepedtek le, itt alapítottak közösséget, itt élünk most mi is Pacséron. Ápoljuk a kapcsolatot a kisújszállási önkormányzattal folyamatosan. Örülünk, hogy ezen az eseményen, de több más év közbeni eseményre is eljönnek. Ez egy nagy múltú kapcsolat, amiről beszélünk és már több szinten kapcsolódik egymáshoz a kisújszállási és a pacséri közösség, akár egyházi, önkormányzati és sportegyesületek, oktatási intézmények és idővel már barátságok is kialakultak.” 

Jelentős dátumra emlékeznek pacsériak és a kisújszállásiak közösen, mondta Tatár Zoltán, a magyarországi testvértelepülés alpolgármestere. Hozzátette, az akkori Kisújszállás egynegyede elvándorolt.  

Tatár Zoltán, alpolgármester, Kisújszállás, Magyarország: „Ha szétnézünk ugyanolyan embereket látunk, mintha otthon lennénk, pedig több száz kilométerre vagyunk, és a véreink. Úgy gondoljuk, hogy tovább kell vinnünk ezt a kapcsolatot, ami több száz éven keresztül sikerült is, és a napjainkban is nagyon fontos, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak ezt tovább örökítsük, és tudatosítsuk is.”  

Őrizni és ápolni kell a hagyományainkat, hiszen az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás érzését, nyilatkozta Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki maga is pacséri.  

Fremond Árpád, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy honnan származunk, hogy honnan vannak a gyökereink. Azt gondolom, hogy nemcsak Pacsér-Kisújszállás vonatkozásában, hanem az összes magyarországi település és a határon túli települések esetében a testvérvárosi kapcsolatok fontosak, mert megerősítik a közösséget. Megerősítik az anyaországit, de a határon túliakat is. Örülök, hogy itt ma egy nagyon szép ünnepségen vehettünk részt.” 

A Himnusz eléneklése után a vendégek és a helybeliek megkoszorúzták a templomkertben felállított kopjafát.