Rátukmálják az emberekre, amit csak lehet

A csalók akár ingyenes utazást is felkínálnak, amiről persze később kiderül, hogy csak átverés volt vagy egy kisebb vagyonba kerülhet. Az ilyen csalásoknak sokan áldozatául esnek Szerbiában, legtöbb esetben az idősebb lakosok.

Az átverések, amelyek során a csalók társadalmunk kiszolgáltatott rétegeit próbálják meg kiforgatni vagyonukból, szinte mindennapos jelenségek. Ártatlan telefonbeszélgetésnek indul, konyhai eszközöket, háztartási cikkeket, gyógyászati eszközöket kínálnak, ezeket azonban a valós értékük többszöröséért próbálják meg rátukmálni az emberekre.

Futó Margit:
„ Ha van kedvem, akkor elbeszélgetek velük, ha nincs kedvem, akkor nem, befejeztem a beszélgetést, és ennyi. Nem akarok velük foglalkozni, mert nem akarom magam kellemetlen helyzetbe hozni.
- Ilyenkor mit mondanak ők magának?
- Árulják az ő portékájukat, hogy az milyen jó, menjek előadásra, akkor majd kapok ajándékot, hogy az egészségügy katasztrófa, és akkor hívnak, hogy jöjjek, majd kapok ezt, azt, amazt, de én az mondom, nem. Járok én a kórházba, tudom én, hogy hova kell mennem, én gyógyítom magam.”

Egy egyszerű serpenyő 32 ezer dinár, két párna 80 ezer dinár, egy takaró 130 ezer dinár. Csak néhány tétel a túlárazott termékekből. A kutatások szerint Szerbiában minden hatodik 65 év feletti személy volt már hasonló csalás áldozata.

Mićo Skenderović:
„ Szerintem a mai társadalom egésze úgy van berendezkedve, hogy mindenki csaló, és mindenki ki van téve a csalásnak. Fiatalok és idősek egyaránt, nehéz megmondani, ki az, aki jobban. Úgy gondolom, hogy mindannyian eljutottunk odáig, hogy egyszerűen semmi esélyünk arra, hogy megvédjük magunkat a csalóktól.
- Magának van tapasztalata ezzel kapcsolatban?
- Van némi tapasztalatom, mármint próbálkozások, hogy valaki felháborító ajánlatokkal megtévesszen. Mindannyian szakértők, gyógyszereket árulnak minden létező betegségre.”

A csalók gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket használnak ki. Sok esetben a károsultak azután sem tudnak segítséget kérni, miután fény derül a csalásra.

Nadežda Satarić, szociális munkás: „Amikor rájönnek, hogy becsapták őket, akkor azt mondják, Istenem, milyen buta ember vagyok, és akkor szégyellik kimondani, szégyellnek feljelentést tenni, azt hiszik, senki sem fogja elhinni a történetet. És még gyerekeiknek is szégyellik elmondani. A gyerekek még később mondják is, hogy az ég szerelmére, apa vagy anya, nem megmondtam, hogy senkit ne engedj be a házba, és akkor inkább csendben maradnak, maradjon így, és így marad ma is, holnap is, és ez a kereskedőknek is jó.”

A csalók gyakran az emberek otthonába is bekéredzkednek. Termékbemutatót tartanak, majd hatalmas összegeket kérnek el egyszerű termékekért, amire egy vagy két évre szóló szerződéseket is aláíratnak. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy a szerződéskötést követő 14 napban indoklás nélkül is joguk van elállni a megállapodástól.

Vesna Perinčić, Fogyasztóvédelmi Egyesület: „Amennyiben nem kaptak szerződéstől való elállási nyilatkozatot, egy éven belül elállhatnak, így a törvény védelmében állnak. A hiányzó nyomtatványért a kereskedő a törvény előtt felelősséggel tartozik, valamint a végzés megszegéséért is, amit az illetékes piac felügyel.”

Az átveréseknek csupán 25 százaléka derül ki, és sok esetben még ebben az esetben sem tesznek feljelentést, inkább kifizetik a megbeszélt összeget. A csalók kihasználják, hogy sokan magányosak és társaságra, beszélgetésre vágynak. Ezért fontos, hogy odafigyeljünk, és segítsünk azoknak, akik nem tudják megvédeni magukat.