Rendeletmódosítás a külhoni magyarok nyelvvizsgáinak beszámításáért

Nagyobb méltányosság a magyarországi felvételiknél – a határon túli diákok közül sokan többletpontokhoz juthatnak a magyar kormányrendelet módosításának köszönhetően. A hírt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jelentette be Budapesten.  Igazságtalan gyakorlat alakult ki 2007 óta – mondta Répás Zsuzsanna. Azok a határon túli diákok ugyanis, akik anyanyelvükön tanultak és államnyelven érettségiztek, nem kaptak plusz pontot a magyarországi felvételin, viszont azok, akik államnyelvi – tehát szerb, román vagy szlovák középiskolába jártak, előnyhöz jutottak a magyarországi egyetemeken és főiskolákon. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint ezt a méltánytalanságot a korábbi nyelvvizsgarendelet módosításával most sikerült orvosolni. „Ma már mindenki, aki a szomszédos országokban az államnyelvből leteszi az érettségi vizsgát, az Magyarországon azt elismertetheti nyelvvizsgaként és így a felvételi eljárásban is pontokat kaphat” – mondta Répás Zsuzsanna.



Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint ez segít abban, hogy a határon túli diákok és az anyaországiak azonos feltételekkel induljanak az egyetemi és főiskolai helyekért folyó versenyben. A törvényalkotók másik célja az volt, hogy a határon túl minél többen válasszák a magyar középiskolákat és gimnáziumokat. „Ha magyar nyelven tanulnak, de leteszik az érettségi vizsgát az adott ország nyelvén, akkor ez középfokú nyelvvizsgának  minősül, és megkapják érte ugyanazt a pontszámot, mint ami itthon jár, ez 28 pont a jelenlegi rendszerben. Amennyiben viszont olyan iskolába jártak, ahol közismereti tárgyat az adott ország hivatalos nyelvén tanultak, legalább két éven keresztül, az feltételezhető, hogy bírják akkor azt a nyelvet, ezt egyenértékűnek tekintjük a felsőfokú nyelvvizsgával, ennek megfelelően ez a mostani felvételi rendszerben 40 pontot jelent számukra” – tette hozzá Hoffmann Rózsa. A rendelkezés 2013-tól lép érvénybe.