Szalagavató bál volt Muzslyán

Azóta pedig hagyománnyá vált, hogy a nagybecskereki Szathmáry Karolina leánykollégium és a muzslyai Emmausz fiúkollégium kollégistái szüleikkel, nevelőikkel együtt ünneplik az érettségizőket. A tanév végén tizenkét fiú és tíz lány kollégista köszön majd el egymástól. 

A szalagavató hálaadó szentmisével kezdődött a muzslyai Mária Szent Neve plébániatemplomban. Elias Ohoilledwarin plébános megáldotta a szalagokat, melyeket utána, az Emmausz Kollégium tornatermében tűztek fel egymásnak az érettségizők. Az idén nem volt könnyű megszervezni az eseményt.  

Karl Jenő, igazgató, Szathmáry Karolina Kollégium: „Nehéz volt megszervezni egy kicsit, mert a helyzet a társadalmunkban kihat az iskolákra, és közvetve a kollégiumra is. Kevés a lány, nem jönnek, tehát nincs tanítás, nem jönnek a kollégiumba se, úgyhogy nehézségekbe ütköztünk. De sikerült megszervezni, és reméljük, hogy nagyon szép esemény lesz. És az emlékeikben mindig élni fog, mindig emlékeznek rá.” 

A zömében bánáti magyar fiatalok – a kiváló tanulási feltételek mellett – tartalmas közösségi életet is kapnak.  

Pozsár Beáta, érettségiző, Kisorosz: „Az egészségügyi középiskolába járok. Az eddigi négy évem nagyon szépen eltelt, ugyanis nagyon sok barátot szereztem. Úgy érzem, ezek a barátságok örökre szólnak, mert minket egy úgymond másik otthon köt össze, és az erősebb szerintem minden barátságnál. Illetve a kollégiumi programok színesebbé tették ezt a négy évet.” 

A kollégiumokból távozó érettségizők mind jó tanulók, az itt eltöltött évek pedig meghatározzák a későbbi életüket.  

Gabona Ferenc, igazgató, Emmausz Kollégium: „Köszönet a szülőknek, hogy ránk bízták őket, hogy bíztak bennünk, hogy itt tölthetik az éveiket, azokat az éveiket, amikor éppen a serdülőkort elhagyták, és félénken beléptek az Emmausz Kollégium ajtaján, kapuján. Most ebben a pillanatban mondhatom, hogy felnőttként, akik már felkészültek valamilyen módon az életre, és ennek az elmúlt négy évnek mi is részesei vagyunk. Örülünk annak, hogy részt vehettünk a nevelésükben, formálásukban.”  

Minden évben vannak székelykevei kollégisták, mivel számukra a legközelebb eső magyar tannyelvű középiskolák Nagybecskereken vannak.  

Székely Aleksza, érettségiző, Székelykeve: „Sok öregebb barátom ide járt, és ők ajánlották, hogy itt jó lenne, és úgy gondoltam, hogy jó is lesz. És végül idejöttem, de nem bántam meg, mert sok új barátot szereztem, és ez a négy év nagyon szépen és jól eltelt.” 

Rontó Márta tanárnő közreműködésének köszönve az elköszönő fiatalok bemutatták a bécsi keringőt, majd következett nagykorúságuk első tánca szüleikkel. A két kollégium a magyar állam támogatásával épült fel, illetve lett felújítva, és annak támogatásával működik.