Szállási szemmel

A Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület értéktár bizottsága a 2023-24-es évben a Szállási szemmel elnevezésű program keretében, Magyarország Agrárminisztériumának támogatásával helytörténeti kutatást, közösségi visszatanulási alkalmakat és ismeretterjesztő foglalkozásokat szervezett, hogy felkutassa és ápolja a falu szállási, önellátó életmódjával kapcsolatos emlékeket. A program zárórendezvényét tekinthették meg tegnap este az érdeklődők a bácsfeketehegyi színházteremben.

A Szállási szemmel projekt legfőbb célja a magyar tanyavilághoz kapcsolódó ismeretek összegyűjtése és minél szélesebb körben való bemutatása. Halasi Molnár Anikó számára nem volt kérdés, hogy csatlakozzon az úgynevezett visszatanulási, értékmentő programhoz, hiszen számára is kiemelten fontos, hogy ezek a hagyományok ne merüljenek feledésbe. 

Halasi Molnár Anikó, Bácsfeketehegy: „Részt vettem a gyapjú feldolgozásában: megtanultam, hogyan kell mosni és kiszöszölni. A festésnél nem voltam jelen, de amikor a nemezelést kidolgoztuk, abban már részt vettem. Készítettünk egy kis táskát és egy székpárnát, amelyek gyönyörűek lettek.” 

Egy beszélgetésből ízelítőt kaphattak az érdeklődők a szállásokon töltött évekről azoktól, akik még őrzik emlékeikben az 1950-es években letűnt kort.  

Delonga Julianna, Bácsfeketehegy: „Jó és szép gyerekkorom volt. Nem voltak olyan dolgok, mint manapság, például telefon vagy hasonlók. Tudtunk játszani, és segítettünk a szüleinknek, ki-ki a korának megfelelően. Igaz, hogy nem volt villany és televízió, de feltaláltuk magunkat, és jó volt gyereknek lenni.” 

A zárórendezvényen bemutatták a programban létrejött értéktár honlapját és a hozzá kapcsolódó videóanyagot. Az ertektar-bacsfeketehegy.rs weboldalra kattintva képeket, videókat, beszámolókat és helytörténeti kiadványokat, valamint sok más érdekes információt tekinthetnek meg az érdeklődők.  

Hajvert Lódi Andrea, elnök, bácsfeketehegyi értéktár bizottság: „Azt tudni kell, hogy Bácsfeketehegyen az 1880-as évektől az 1950-es évikig volt a legtömegesebb a szállásokon való élet és 208 tanya állt a feketicsi határban, amelynek 105 esetben magyar tulajdonosa volt, és a második világháború utáni időkben ezeket nagyon ügyes koncepcióban eltörölték. Már nagyon kevés ember maradt az élők között, aki még tudott erről mesélni. Ezért tartottuk iszonyúan sürgősnek ezt a témát.”  

A zárórendezvényt követően az érdeklődők a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület épületében egy fotókiállítást is megtekinthettek, amely a másfél éves projekt folyamatait mutatta be.