A Szecesszió Világnapja Szabadkán

Szó esett a területrendezés fontosságáról, a szecessziós épített örökség megőrzésének, helyreállításának és a kortárs hasznosításának legújabb kihívásairól, sőt turisztikai előadásokra és kerekasztal-beszélgetésekre is sor került.

2028 tavaszára, azaz 36 hónap alatt várhatóan befejeződhet a Városháza tetőszerkezetének felújítása, ismertette Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere a konferencián tartott előadásában. A szecesszió világnapja, a város szecessziós építkezési hagyatéka, valamint az, hogy három évvel ezelőtt megvalósult egy hasonló tanácskozás, ezek nyújtottak inspirációt ahhoz, hogy valóra válhasson a konferencia.

„Április 15-én elindult az úgynevezett Sharing values projektünk, amelyet Kiskunhalassal közösen fogunk megvalósítani. Ennek a projektnek az összértéke 5,2 millió euró, ebből 3,2 millió euró Szabadka városé. 85 százaléka eu-s forrásból fog megvalósulni, illetve megtérülni, és a két önkormányzatnak a legnagyobb kihívás az épített örökség, illetve Szabadkán a városháza tetőszerkezetét fogjuk felújítani” - mondta Góli Csilla.

Nemcsak a kiemelt szecessziós objektumok megőrzésére kell összpontosítani, hanem az ezek környezetében fellelhető, akár szecessziós, akár korábbi periódusból eredő épületekére is, hangsúlyozta Dubravka Đukanović építész és egyetemi tanár: „Az építészeti és művészeti örökséget, mindenekelőtt a 20. század örökségét, rendkívüli módon fenyegeti a beruházói urbanizmus. Sajnos ez Szabadkán is megfigyelhető, ha végigsétálunk néhány fantasztikus utcán, amelyeket néhány évtizeddel ezelőttig csak kisebb-nagyobb történelmi épületek és különféle szakrális építmények díszítettek, ma már minden negyedik, ötödik, hetedik helyen új lakóépületek épültek, amelyek teljesen megváltoztatják a város identitását és amelyek ugyanúgy állhatnának valahol Szabadka külvárosában is.”

Több tucat objektum szorul felújításra Szabadka város területén. A területrendezési terv ahhoz járulhat hozzá, hogy többek között a kettes övezetben található 55 műemlék védelem alá kerüljön. A szabadkai kettes zóna rendezési tervéről tartottak előadást a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársai, amelynek elfogadásáról a városnak még döntenie kell.

Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója: „Lezárunk egy olyan korszakot talán ezzel a tervvel, ami azt irányozta elő, hogy újat teremteni annak az árán, hogy lebontsunk régi épületeket. Ez a terv már nem ilyen, ez a terv már sokkal előrelátóbb és egy olyan koncepciót fogalmaz meg a városrendezésben, pont a központban, ami meghagyja a régi épületeket és teljesen új koncepciót nyújt az új épületek létrehozására is.”

Perényi Lóránt, Magyarország építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hatályossá vált az új magyar építészetről szóló törvény, amelynek preambulumában három neves alkotót nevez meg a törvény: Kós Károlyt, Lechner Ödönt és Makovecz Imrét. „Az a szellemiség, amit ez a három jelentős alkotó képviselt, ugyanennek a szellemiségnek a hitelessége, nagysága és szépsége elképesztő erővel jelenik meg ebben a városban, ezért is fontos többek között, hogy itt legyünk.”

16 ország, 25 szecessziós városának hálózati rendszerébe sorolták Szabadkát. A Zsinagóga és a Városháza kiemelt helyet foglalnak el a mintegy 500 Közép-Európában fellelhető szecessziós objektum között. 2024 októberében pedig az Európa Tanács Szabadkát Európa 10 legszebb szecessziós városa közé sorolta.

Lálity Urbán Emese, a szerb építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára: „Nagyon sok épület a szecesszió stílusában épült még, nemcsak Szabadkán, hanem Palicson, illetve a környező településeken is. Azt gondolom, hogy az is nagyon fontos, hogy az első 10 olyan város között van a világon Szabadka, ahol a szecesszió ilyen szépen megőrzésre kerülhetett.”

A konferencián az örökségvédelem és a városfejlesztés képviselői érdemi párbeszédet folytathattak arról, hogyan alakítható ki egy harmonikus városkép.