A Szentlélek eljövetelét, kiáradását ünnepeljük
A keresztény egyházak ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak, de rengeteg népi hagyomány és szokás is fűződik a naphoz. Tíz nappal Jézus Krisztus mennybemenetele után ünnepli a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét.
A források szerint Zenta és környéke egykor igen gazdag pünkösdi népi hagyományokkal rendelkezett. Ezt a sok népi ének is alátámasztja. Mára azonban ezek a szokások többségben kihaltak – mesélte Nagy Abonyi Ágnes, néprajzkutató. A népi hiedelem szerint ezek a szokások megvédték az embereket a rontástól, elűzték a betegségeket. Zöld ágakat, virágokat vittek a házba, a lányok kutaknál vagy folyóvizekben mosdottak, pünkösdi dalokkal köszöntötték az ünnepet, házról házra járva. A néprajzkutató a pünkösdi királyválasztásról, a tavaszköszöntésről és a pünkösdi királyné-járásról mesélt stábunknak.
A népszokások lassan feledésbe merülnek, de a pünkösd igazi lényege a keresztény egyházban jelenik meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, az apostolokra való kiáradásával a kereszténység új tartalommal gazdagodott.
A Szentlelket galamb képében szokták ábrázolni az egyházi képeken. A pünkösd színe a piros, amely a tűz szimbóluma is egyben. A Szentlélek a vigasztaló, igazságra tanít bennünket. Pünkösd napján magasztos, ünnepi miséket tartanak, ének kíséretében, melynek középpontjában a Szentlélek áll.
