Szerbia déli részén továbbra is kritikus a helyzet (videó)

Szerbia egyes részein továbbra is kaotikus a helyzet, tizenegy községben hirdettek rendkívüli állapotot az extrém időjárás miatt. Az ország déli, délkeleti és a délnyugati része a legkritikusabb. Dél-Szerbiában apa és fia estek áldozatául a farkasordító hidegnek. Egy 88 éves apát és 64 éves fiát érte fagyhalál egy Niš melletti faluban. A térségben -17 fokot mértek az éjszaka. Vranjéban a napokban egy középkorú férfi holttestére bukkantak, vele is szintén a hideg végzett. Kedd hajnalban a Zlatibornál található Sjenicán mérték a leghidegebbet, -25 fokot. Kopaonikon -20 fok körüli a hőmérséklet, a hegyimentők egész napos ügyeletet tartanak. Az elmúlt héten 60 esetben kellett intézkedniük, az utóbbi napokban azonban csökkent a riasztások száma. Szerbia déli részén számos települést zárt el a külvilágtól a hó az átfúvások miatt. A raškai, zlatibori, toplicai és pčinji körzetben a legnagyobb a gond. Predrag Marić, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetetekkel megbízott részlegének vezetője elmondta, a dél-szerbiai községek elsősorban üzemanyagot kértek az államtól. A segítségnyújtás megállás nélkül folyik, és eddig több mint 120 hótorlasz mögött rekedt személyt mentettek ki a különleges egységek.



Az illetékesek szerint az ország főbb útjai, autópályái járhatóak, a nehezen megközelíthető utak tisztításán pedig folyamatosan dolgoznak. Ezek 50 százalékát már megszabadították a hótól. Zorana Mihajlović közlekedési miniszter a Szerbia Útjai Közvállalatban informálódott az aktuális helyzetről. „A ma kapott információim szerint kétezren dolgoznak a terepen és megtisztítják mindazt, amit az időjárás enged. A hajózási útvonalat is megtekintettük, pontosan láthattuk, hogy mi a helyzet a folyókkal. Nem egyszerű, van probléma. Arra számítunk, hogy a hét végére egyszerűbbé válik a helyzet, ha az időjárási viszonyokról és a folyami közlekedésről beszélünk.” A folyami hajózás továbbra is tilos Szerbiában, emiatt naponta 50 ezer eurós bevételtől esik el az ország a tárcavezető szerint. A Duna Zalánkeméntől a magyar határig húzódó szakaszán hajókkal törik a jeget, összesen 218 kilométeren. A Száván és a Tiszán is törik a jeget. Erre azért van szükség, hogy ne alakuljanak ki jégtorlaszok és ne károsodjanak a vízi létesítmények. (Kép: Fonet)