Szerbiai szakorvosok szerint a NATO-lövedékek miatt van ennyi rákos

Szerbia az élen áll Európában a rákos megbetegedések és elhalálozások tekintetében. Bár a daganatos elváltozások kialakulásának számos oka lehet, szakemberek szerint a kirívó számokhoz a 99-es NATO bombázások is nagyban hozzájárulnak. Azt már maga a NATO is elismerte, hogy szegényített uránlövedékeket használt fel Koszovóban, valamint Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac, és Preševo közelében, azt azonban nem, hogy ezzel hozzájárult volna a rákos megbetegedések kialakulásához.

1999. március 24-én kezdődtek a NATO-erők légitámadásai Szerbia, azaz az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A bombázások 78 napig tartottak. A becslések szerint az áldozatok száma 1200 és 2500 között van, több mint 12 ezren pedig megsebesültek. Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bombázását azzal az indokkal hajtották végre, hogy a JSZK miatt hiúsultak meg a Koszovó státuszáról szóló tárgyalások, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának a déli tartományban. A támadást az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá.

A bombázások során hidakat és iskolákat is szétlőttek, valamint egészségügyi intézményeket, médiaházakat, nagykövetségeket, kulturális emlékműveket, templomokat és kolostorokat semmisítettek meg. Országszerte mintegy 2.300 légicsapást hajtottak végre, 1.150 vadászgép 420.000 rakétát lőtt ki. Az ország villamosenergia kapacitásainak harmada megsemmisült. Két olajfinomítót, az újvidékit és a pancsovait is légicsapások érték.

Bombáztak Koszovóban, valamint a dél-szerbiai Vranje, Bujanovac, és Preševo közelében is. Mint később kiderült, a NATO ezeken a vidékeken összesen 17 tonna szegényített uránlövedéket is felhasznált. De mi is az a szegényített urán?

A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként jön létre. Nagy sűrűsége miatt ideális lövedékek anyagának. Radioaktív sugárzása ugyan nem jelentős, azonban erős mérgező hatása miatt alkalmazása etikai kérdéseket vet fel, mivel becsapódáskor a lövedék mérgező égésterméke nagy területen szóródik szét.

Hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek okoznak-e rákot, évtizedek óta foglalkoztatja az orvostudományt. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint nincs egyértelmű összefüggés. A WHO oldalán ez a megfogalmazás olvasható: „arra a következtetésre jutottak (a vizsgálatot végző személyek), hogy nincs meggyőző bizonyíték a szegényített uránnak való kitettség és a klinikai kimenetelek között, beleértve a rák bármely típusát és a születési fejlődési rendellenességeket.”

Szerbia álláspontja azonban más, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a bombázások után megugrott a daganatos betegséggel küzdők száma.

Dr. Dušan Ristić, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet szakorvosa néhány napja rámutatott arra, hogy Szerbiában egyetlen évtized alatt 50 ezer páciensnél fedeztek fel daganatos elváltozást, ami szerinte egyértelműen a bombázások következménye. „Tudjuk, hogy 2001-ben a daganatos megbetegedésben szenvedők jegyzékében nagyjából 200 ezer páciens szerepelt. 2011-ben 250 ezer volt. Ez egy olyan trend, amilyet sehol máshol nem jegyeztek, és közvetlenül kapcsolatba hozható a bombázásokkal. A koszovói kollégáinktól tudjuk, hogy az ottani albán lakosság körében is nagy számban mutattak ki daganatos betegségeket.”

A rosszindulatú elváltozások a leggyakrabban a tüdőt érintik, a tüdőrákos betegek száma annak ellenére is emelkedik, hogy csökken a dohányosok száma. Szerbiában évente hétezer új beteget jegyeznek. A tüdőrák mellett a mell- és a vastagbélrák is egyre többeket érint, számuk évente négyezerrel nő.

A téma egyik szerbiai élharcosa Dr. Danica Grujičić, akit orvosi és politikusi minőségében is ismerhet az ország. Grujičić 2023-ban egészségügyi miniszterként számos interjúban és konferencián beszélt a témáról. „Az orvostudomány fejlődött, mégis az élen járunk az elhalálozások tekintetében. Én mint orvos ezt egyedül a daganatok agresszivitásával tudom magyarázni. Nem csak nálunk, Horvátországban, Magyarországon és más környékbeli országokban is. 1999. áprilisa, sőt, 1999. tavasza egy regionális ökológiai katasztrófa volt.”

Dr. Danica Grujičić azt mondta, idővel a számok fogják bizonyítani, milyen súlyos hatással volt a bombázás a térségre és az itt élő emberek egészségére. Szerbia gyűjti az adatokat, pontos nyilvántartást vezet – tette hozzá. „Haszontalan dolog így beszélnünk. Valaki szerint veszélyes, más szerint nem veszélyes. De valóban, a szegényített urán használata, ami nem lett eltakarítva az albán és a montenegrói határ irányában, nem csak daganatos megbetegedések kialakulásához vezetett. Nyilvántartásunk szerint megnőtt a férfiak sterilitása, megnőtt a különböző autoimmun megbetegedések, a patológiás terhességek száma és minden más. Bizonyos mentális zavarokat állapítottunk meg azoknál a gyerekeknél, akik abban az időben születtek, illetve azoknál a szülőknél akik a negatív hatásoknak voltak kitéve. Ez egy csúf és embertelen kísérlet volt a régióban.”

Egyes vélemények szerint a felfedezett betegségek száma azért emelkedett meg a 2000-es évek elején, mert az országban javultak a diagnózis felállításának feltételei. Dr. Danica Grujičić erre azt mondta, nem csak a diagnosztizálás, hanem a gyógyítás lehetőségei is javultak, ennek ellenére az elhalálozások száma továbbra is magas.

A szakemberek szerte a világban egyetértenek abban, hogy a rák kialakulásában számtalan tényező közrejátszhat, a genetika mellett a stressz, a helytelen táplálkozás és életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a légszennyezettség, a nap sugárzása, a tartósítószerek, adalékanyagok és a hormonterápiák is. Ezeket teljes mértékben kizárni nem tudjuk, viszont van, amit megtehetünk.

Dr. Dušan Ristić, szakorvos, Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet: „Jelen pillanatban az európai standardoknak megfelelő kemoterápiás kezelést tudunk biztosítani. A legtöbb gyógyszer is a rendelkezésünkre áll, ha épp nem is mindegyik, de az Európai Unió fejlett országainak szintjén vagyunk. Amit viszont meg kell tenni, az az életmódváltás és mindenképp a szűrővizsgálatok végzése. Azt javaslom, hogy járjanak el a szűrővizsgálatokra, ha csak tehetik.”

Jelenleg is több ezer olyan szerbiai lakos van, akik azt állítják, hogy a NATO miatt lettek rákosak ők vagy a családtagjaik. Sokan közülük ügyvédhez fordultak, és kártérítést követelnek. Azt kérik, hogy a NATO fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget fizessen ki nekik. A NATO azonban, bár megerősítette, hogy használt szegényített uránt, azt nem ismeri el, hogy ezzel rákot okozott volna a térség lakosainak.