Szigorúbban ellenőrzik majd, jogos-e a betegszabadság
Sok a visszaélés a betegszabadságokkal - állítja Zoran Đorđević. A munkaügyi miniszter emiatt bejelentette a betegszabadságon lévő munkavállalók fokozott ellenőrzését. Kínai és török befektetőkkel, valamint a munkáltatók uniójával folytatott megbeszéléseket követően fogtuk fel, hogy a betegszabadságok problémáját sürgősen meg kell oldanunk - nyilatkozta a szerbiai közszolgálati tévének a miniszter. A betegszabadságokkal való visszaélések tényét a Pannon RTV megkeresésére egy munkaügyi jogász és egy orvos is megerősítette.
Az orvosok szerint nagyon laza a szabályozás, hogy mikor írhatnak ki valakit betegszabadságra. A munkavállalónak egyszerűen joga van ezt kérni orvosától, ha úgy érzi, valamilyen egészségügyi panasz miatt csökkent a munkaképessége. Az általános orvos, saját hatáskörében, legfeljebb két hétre írhat ki valakit. Dr. Kiss Csaba, családorvos: „Ha szakorvoshoz küldjük, ez a két hét meghosszabbodik újabb két héttel. Ezt a két hetet pedig csak úgy lehet meghosszabbítani, ha az orvosi bizottsághoz küldjük.”
A családorvos is megerősítette: esetenként indokolatlanul kérik egyesek a betegszabadság megnyitását. Az általános orvos szerint faluhelyen időnként olyankor nő meg az indokolatlan betegszabadságolások száma, amikor a terménybetakarítások vagy a mezőgazdasági munkálatok ideje van. A magánorvosok is kiírhatnak betegszabadságot, de az ilyen igazolást nem mindegyik munkáltató ismeri el. Dr. Mohamed Badawi, gyermekorvos, Badawi Poliklinika: „Kiírunk időnként valakit két-három napra, amennyiben ezt elfogadja az illető munkáltatója. Viszont az állami intézményekben dolgozóknál nem ismerik el a magánorvosok igazolását.”
Ugyanakkor az óvodásoknak és iskolás gyerekeknek az igazolását, amennyiben betegségük ideje alatt szülői felügyeletre van szükségük, köteles elfogadni a munkáltató - állítja Badawi doktor.
Ágoston Gabriella munkaügyi jogász azt mondja: a betegszabadság ideje alatt a munkavállaló kizárólag otthon vagy a kezelési terápiát szolgáló intézményben tartózkodhat. „Az a cél, hogy a felépülése és a munkaképessége visszaálljon. Köztudott sajnos, hogy ez idő alatt gyakran turisztikai útra mennek vagy egyéb munkaügyi tevékenységeket végeznek a munkások, akik már tudják, hogy a 30 nap az a munkáltató terhére megy, azon felül pedig az egészségügyi alap terhére.”
Ez viszont óriási kiadást ró az egészségügyi alapra. A munkáltatónak ugyanakkor a 30 napig terjedő betegszabadság idejére pótolnia kell a kiesett munkaerőt, de fizetnie kell a távol lévőt is. A munkaügyi jogász hozzátette: nem minden betegség hat ki a csökkentett munkaképességre, például egy fejfájás nem indokolja a betegszabadságot.
A munkaügyi miniszter szerint minden visszaélést szigorúan büntetni fognak. Zoran Đorđević hozzátette: az illetékes minisztérium minden gyanús esetet kivizsgál. A munkáltatók is, amennyiben gyanakodnak, saját költségükön ellenőriztethetik a betegszabadságra való jogosultság tényét. Zoran Đorđević, munkaügyi miniszter: „Nekünk az az érdekünk, hogy megmutassuk, Szerbia felelős országként viszonyul a hazai és külföldi befektetők iránt, ide szeretnénk vonzani őket, hogy még többet fektessenek be. Szeretnénk megmutatni, hogy mindannyian biztonságban vannak, csakúgy, mint a szorgalmasan dolgozó munkások és az effajta visszaéléseket fel akarjuk számolni.”
A befektetőknek jól dolgozó munkásokra van szükségük. Nehéz megmondani, mennyien élnek vissza a betegszabadsággal, de ez szinte minden vállalatban jelen van - fogalmazott Đorđević.
