Szilágyi Péter Maradékon: Ez a közösség példát mutat az egész magyarságnak

A kevesebb mint kétezer lakosú Maradék a szerémségi szórványmagyarság egyik legjelentősebb települése.

Berta Lídia, Maradék: „Még mindig vagyunk, még mindig van ez a része Maradéknak. Igaz, lassan most már főleg szerbek vannak itt, de még mindig létezünk. Sokat jelent őszintén, hogy van ez a kis kör és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, hogy mindig össze tudunk ott jönni próbákon, találkozni egymással, együtt lenni, énekelni a mi tradicionális énekeinket.”

Mészáros Júlia két hónapja érkezett Maradékra. A Petőfi Sándor Program ösztöndíjasaként tevékenykedik. „Nagyon élettel teli a közösség, összetartó és bár kicsi a magyarság száma, nagyon jelen van. Jönnek a próbákra, kiveszik a részüket a műsorból, készülődésből, érdekli őket.”

A jubileumi évforduló alkalmából megtartott ünnepi rendezvényen felléptek a maradéki versmondók, a kistánccsoport, a sarkantyús táncosok, a tamburazenekar, továbbá a tiszakálmánfalvi kórus, a bácsfeketehegyi szavalók és a torontálvásárhelyi leánykórus is.

Berta Zoltán, elnök, Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Maradék: „Kész csoda, Isteni, emberi csoda, hogy még létezünk itt, a déli végeken, Szerémségben, és hogy hallani magyar szót, éneket, táncot. Tartjuk a végvárat és amíg van végvár, addig van a tömb is.”

Nagy eredmény a közösség 75 éves kitartása és kulturális jelenléte – mondta az eseményen Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja. Fontos továbbépíteni és átadni mindazt a következő generációknak, ami meghatározza magyarságunkat és kultúránkat. „Azt gondolom, hogy az a maroknyi közösség, amely itt tevékenykedik, minden energiájukat beleteszi abba - s most beszélhetek világi, vagy egyházi emberekről is -, tehát abba, hogy itt a Fruška gora lábainál még mindig legyen magyar szó, néptánc, ének, és legyenek magyar óvodások.”

A maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület idén Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. A kitüntetésre a Vajdasági Magyar Szövetség terjesztette fel az egyesületet.

Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke: „Ez nemcsak az intézménynek az ünnepe, hanem az egész közösségé. A helyiek azon dolgoztak folyamatosan, hogy megőrizzék és továbbadják a kultúránkat, a hagyományainkat, az anyanyelvünket.”

A maradéki magyar közösség példát mutat az egész magyarságnak megmaradásból és összetartozásból – mondta az eseményen Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. „Ez a közösség példát mutat az egész magyar nemzetnek a megmaradásban, hiszen olyan körülmények között kell megmaradni magyarnak, ami nagy kihívást jelent, szórványban élnek. Noha szép számban vannak itt, Maradékon magyarok, de mégis nehéz körülmények között kell megmaradniuk. Példát mutatnak Vajdaságban, az egész Kárpát-medencében és példát mutatnak az egész magyarságnak, éljünk bárhol a világon.”

Az 1950-ben alapított maradéki egyesület évtizedeken át a helyi magyar kulturális élet központja volt, ám a kilencvenes évek háborús időszaka gyakorlatilag megszakította működését. 2001-ben azonban sikerült újraéleszteni és újraalapítani.