Táskaszentelés Kelebián

Kihívásokkal teli hónap a szeptember a diákok és a szülők számára, hiszen az iskolakezdés után máris sorakoznak a feladatok. Azért, hogy az akadályokat könnyedén vegyék a diákok, táskaszentelési misét tartottak Kelebián. Kecskés Zsombor már a mise előtt eldöntötte, hogy miért imádkozik majd.

„Most megyek harmadikba majd. Főleg azért imádkozom majd, hogy ne hagyjam el a könyveimet, mert másodikban volt olyan, hogy elveszett a könyvem. Aztán megtaláltuk három nap után a magyar könyvemet, és nem lesz ilyen harmadikban. Várom, hogy harmadikban jön néhány új tantárgy."

Zsombor apukája elmondta, nem elég az ilyen, célzott szentmiséken részt venni, a mindennapokban is gyakorolni kell a hitünket. Erre neveli gyermekeit is.

Kecskés István: „Mi otthon a családban minden este imádkozunk, átbeszéljük a másnapot, imádkozunk az iskoláért, a programjainkért, például a sportokért, ahova járnak a gyerekek. A templomba is járunk, a kórussal minden második vasárnap énekelünk. A fiam dobol. A táskaszentelő kapcsán mondtam neki, hogy hozza el a táskáját, és imádkozzunk, hogy az iskolai feladatok könnyen menjenek, Isten áldása legyen rajta."

Isten áldását és a szentlélek segítségét kérték az új tanévhez a szentmisén, amelyet Hozdik Zsolt, Tompa plébánosa celebrált. „Elsődlegesen a család feladata, hogy az egyházi értékrendet átadja a gyereknek. Persze nagyobb gyerekeknél nem is ritkán találkozunk olyannal, hogy az iskolában ő kezd templomba járni. Még olyanra is tudok nem egy példát, ahol a gyermek hatására tért meg a család és vált vallásgyakorlóvá."

Az iskolatáskák mellett termények is sorakoztak az oltár előtt, hiszen ez egyben szüreti hálaadó szentmise is volt.

Paskó Csaba, plébános: „Ilyenkor elhozza mindenki a maga kis terményét, oda tesz néhány szemet az oltár elé. Ezzel is kifejezi az, hogy lehet, hogy nehéz évünk volt, lehet hogy sokat esett, elverte a jég, de még mindig van mit ennünk, és ezért hálát adunk az Istennek, a világ teremtőjének és urának."

A misén elhangzott, meg kell tanulnunk hálásnak lenni, mert a hálátlanság az egyik legrosszabb emberi tulajdonság.