Tömegsírok és lágerek Délvidéken 1944–48 - tudományos konferencia Temerinben

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiák 1944–45 Alapítvány szervezésében Tömegsírok és lágerek Délvidéken 1944–48 címmel tartottak tudományos konferenciát a temerini Tájházban. Az eseményt Matuska Márton emlékének szentelték, aki elsőként kezdte feltárni az 1944-es délvidéki megtorlások történetét.

A konferencián több vajdasági levéltár kutatói mutatták be legújabb eredményeiket. Elhangzott, hogy az elmúlt években számos, eddig nem ismert levéltári forrás vált hozzáférhetővé, amelyek segítenek pontosabban megérteni a megtorlások körülményeit és következményeit. A szakemberek szerint ezek a dokumentumok kulcsfontosságúak a múlt hiteles feldolgozásához.

Molnár Tibor, főlevéltáros, Zentai Történelmi Levéltár: „Sokáig azt gondolták, hogy ezeknek az eseményeknek, illetve a megtorlásoknak nincsenek levéltári forrásai, írott anyagok nem készültek. Ezt azonban már a kilencvenes évek közepén megcáfolták dr. Mészáros Sándor és dr. Kaszás Alexander kiadványai, hiszen ők tudományos kutatók voltak, és a levéltári anyagok akkor még nem voltak mindenki számára elérhetők.”

A levéltári anyagok között megtalálhatók a járásbíróságok iratai, a vagyonelkobzási és holttá nyilvánítási eljárások dokumentumai, valamint a háborús bűnöket kivizsgáló bizottság anyagai is. A történészek hangsúlyozták, mindezt forráskritikával kell vizsgálni, hiszen sok irat a megtorlások után készült, igazolási szándékkal.

Mészáros Zoltán, főlevéltáros, Szabadkai Történelmi Levéltár: „A ’44-es megtorlások eszmetörténeti hátterével fogok foglalkozni, vagyis azzal a kérdéssel, hogyan fordulhatott elő, hogy egy önmagát felvilágosultnak tekintő társadalom képes volt ilyesmit elkövetni. Arra keresem a választ, honnan és hogyan alakult ez ki, valamint mit üzen, mire int bennünket mindez.”

A kutatások célja, hogy a tények feltárásával a megbékélés és a közös múlt elfogadása felé vezessenek. 

Cseresnyés Magdolna, elnök, Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány: „Meg vagyok győződve arról, hogy ma már mindent szabadon kimondhatunk. A 80. évforduló adta az apropót arra, hogy egy ilyen, viszonylag nagy konferenciát szervezzünk, hiszen 2015 óta nem volt hasonló tudományos rendezvény ebben a témában. Kettős feladatunk van, egyrészt meg kell emlékeznünk Matuska Mártonról, akinek mindent köszönhetünk, amiért idáig eljutottunk.”

A rendezvény Matuska Márton munkássága előtt tisztelgett. A konferencia keretében a résztvevők megkoszorúzták az újságíró és kutató temerini síremlékét is, ezzel adózva emléke és életműve előtt. Az alapítvány célja, hogy a múlt feltárásával és az áldozatok emlékének megőrzésével hozzájáruljon a történelmi megbékéléshez.