Trianon és a Magyar Egyház

Az előadó Szakály József, topolyai plébános és Orcsik Károly, egyháztörténész volt.

Az előadók arra fektették a hangsúlyt, hogy a bácskai, és a bánsági részek egyházmegyéi hogyan élték meg azt a tragédiát, amit Trianon jelentett. A témakörben sok a fehér folt, ezért az előadást nagy érdeklődéssel követte a hallgatóság.

Váci Magdaléna, Nagybecskerek: „A trianoni békediktátum után mi történt az egyházmegyékkel, melyek azok az egyházmegyék, amelyek megmaradtak a mai Magyarország területén és arról is nagyon sok új információt kaptunk, hogy mi történt azokkal, amelyek elcsatolódtak a trianoni diktátum után.”

Voltak negatív példák is, de a főpapok többsége sokat tett azért, hogy ezt a traumát - amennyire csak lehet - átvészelje az egyház és az itteni hívek. A Bánság vonatkozásában Rafael Rodić, apostoli kormányzó, későbbi belgrádi érsek neve hangzott el ezzel kapcsolatban.

Szakály József, topolyai plébános: „Ferences szerzetesként, nem volt magyar, mégis kiválóan beszélt magyarul és fontosnak is érezte, hogyha már egyszer nem is ismeri ezt a területet, de tud a nép nyelvén szólni, akkor be is járja a bánsági részeket, megismeri az itteni emberek problémáit, és próbáljon is tenni azért, hogy a kialakuló helyzetben megszerveződhessék az egyházi élet. Ilyet láttunk a bánsági részeken, de láttunk Bácskában is. Tehát azért a tragédia közepette az Úristen mindig küldött olyan embereket, akik segítették az itteni híveket, katolikusokat.”

Az egyház elszegényült, de ez egy erős és céltudatos önszerveződést eredményezett. Egyének hozzájárulásával katolikus diákok részére középiskolai és egyetemi kollégiumok alakultak.

Orcsik Károly, adorjáni plébános: „Elvesztették az egyházközségek a földjüket, a papok, a kántorok, a harangozók a jövedelmüket, és szinte a nulláról kellett kezdeni Trianon után. Viszont nagyon nagy önszerveződés alakult ki. Tény és való, hogy e téren a svábok jártak elől, de a jó példa ragadós volt és a magyar közösségek is átvették, illetve követték az önszerveződést. Így sikerült megalapítani az egyházközségeket, bevezetni az önkéntes egyházközségi hozzájárulást.”

Helyi pozitív példákat is kiemeltek. Muzslya első lelkipásztora a szlovákiai származású Shóka Ignác is sokat dolgozott a hívőközösségért.

Palatinus Aranka, néprajzkutató, Muzslya: „Az egyházközösségünket - a muzslyai Mária Szent Neve templom hívőközösségét - nagyon nagy magyar érzelmiséggel vezette. A művelődési egyesület alapításán is, az akkori gazdakört, meg a kultúrával, ifjúsággal és a művelődéssel foglalkozókat is felkarolta.”

Kedd este a lukácsfalvi kijáratnál lévő muzslyai Kiserdőben is meggyújtják a Nemzeti Összetartozás tüzét.