A túlzott UV-sugárzás növeli a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását
Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Kis Anna meteorológus kiemelte: az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli például a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását. 2012-ben - mint írta - a becslések szerint nagyjából 168 ezer új melanomás eset volt tulajdonítható a túlzott UV-sugárzásnak: ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki.
Emellett az UV-sugárzás a szürkehályog - ami a sérült látás vezető oka - kialakulásához is hozzájárul. A sugárzás összefügg továbbá a bőr idő előtti öregedésével, ugyanakkor - mint kiemelte - "megfelelő mértékű kitettség esetén", az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti.
A meteorológus rámutatott továbbá, hogy a klímaváltozás miatti migráció következtében olyan mértékű UV-sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva. Ráadásul, mivel az egyes élőlények eltérő mértékben tolerálják az UV-sugárzást, ezért annak megváltozása az ökológiai közösségek változatosságára is hatással lehet.
Számos halfaj lárvája például érzékeny az UV-sugárzás okozta károkra. Így ha felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése, amely következésképpen a halászatra nézve is negatív hatásokkal jár - hangsúlyozta.
Kis Anna kitért arra is, hogy az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig - mint megjegyezte - építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.
Az UV-B sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is. Így az UV-sugárzás hajlamos felgyorsítani a bomlási, "degradációs" folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve, a hőmérséklet emelkedése pedig további súlyosbító tényező lehet.
A magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.
