Ünnepel a nagybecskereki Petőfi

Még tartott a II. világháború, amikor 1945. május hatodikán Jugoszláv Magyar Művelődési Közösség néven megalakult a mai egyesület előde.

A jubileum alkalom volt arra, hogy visszaemlékezzenek az időkre, amikor az egyesület meghatározó szerepet játszott a vajdasági magyarság művelődési életében. A Petőfi a magyarság gyülekezőhelye is volt - emelte ki Jenovay Lajos, az egyesület elnöke.

„A tevékenység sosem aludt ki, és ez szerintem nagy jelentősége, hogy a nagybecskereki magyarságnak a Petőfi még mindig az egyik háza. És hogy a Petőfibe járnak a nagybecskerekiek, és ez, hogy az épület székháza, ez tulajdonképpen egy gyülekezőhely is. Nem csak a művelődési rendezvényeknek a színhelye, hanem társalgás, társasági estek színhelye, és hát ez volt is mindig, és reméljük és igyekszünk, hogy ez így legyen a jövőben is.” 

A gálaműsor előtt köszöntő beszédet mondott Sári Vastag Enikő, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke és Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

„Oda kell figyelni ezekre a kisebb közösségekre, és örömmel jöttünk erre a jubileumra. Azt gondolom, hogy ez az egyesület is és az ilyen szórványban tevékenykedő egyesületek, azok nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a közösség meg tudjon maradni, a vajdasági magyar közösség fenn tudjon maradni. És azokban a nehéz időkben biztos vagyok benne, hogy senki sem gondolta, hogy töretlenül ilyen jól fog majd működni. Én azt kívánom, és abban reménykedem, hogy az elkövetkezendő időszakban is számos ilyen jubileumot fogunk majd még együtt ünnepelni” - fogalmazott az MNT-elnök.

Színészek, énekesek, művészek, kezdték pályafutásukat a Petőfiben. Innen indult a bábosok színtársulata, a Madách Amatőr Színház, a Városi Filharmonikus zenekar, az Amatőr Képzőművészek Egyesülete.

Kudlik Zoltán, a Művelődési Titkárság segédtitkára: „Egy olyan időben jött létre, amikor itt háború volt, és sokkal nehezebb volt a művelődés, illetve a kultúra terén dolgozóknak egységben gondolkozni. De mégis itt Nagybecskereken megálmodták, és azóta is szüntelenül, 80 éven keresztül működik a kulturális élet, és nemcsak hogy működik, hanem nagyon sok olyan dolgot megvalósítottak, ami az itteni magyar közösségnek a megmaradását segíti.” 

A szórványban külön jelentősége van a művelődési életnek, hiszen a rendezvények az adott közösség éltetői is - hangsúlyozta Kerekes József, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke.

„Amikor szórványban a magyarságunkat ünnepeljük, az számunkra nagy ünnep. És ma este is itt, a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesületnek a 80 éves fennállását ünnepeljük. Tudjuk, hogy nekünk szórványban minden nap kihívás, és az, hogy egy egyesület, egy magyar egyesület meg tudott maradni ezekben a közegekben, ez egy nagy siker.” 

Becskerek intézményes közművelődése 1832-ben vette kezdetét, az első kaszinó megalapításával. Az első világháború után is itt alakul meg az első magyar egyesület.

Várady Tibor, nyugalmazott jogászprofesszor: „Trianon után itt indult az első magyar művelődési egyesület, és a II. világháború után Jugoszláviában itt indult az első magyar művelődési egyesület. Igen, ebben volt a családomnak is része, amire büszke vagyok, de a lényeg az, hogy nagyon-nagyon jó érzés itt lenni, és amint látom, megtelik a terem, és ez valóban jól esik.”

Az egyesület tagjain kívül felléptek a muzslyai, a szentmihályi, a tordai és a magyarittabei műkedvelők. Az idei Petőfi-díjat a Bukovics-házaspár, Bukovics Éva és József kapta.