A vajdasági magyar közösség ezúttal Szabadkán alakíthatta közösen a következő évek fejlesztési irányait

A nyilvános közvitán dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke, valamint Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke is részt vett.

A vajdasági magyarság jövőjét leginkább befolyásoló új stratégia-tervezetet kapcsán rendezett közviták lényege, hogy bárki elmondhassa a véleményét és hozzátehessen valamit a tervezethez, hogy minél több ember minél inkább a magáénak érezhesse a stratégiát. A szabadkai közvita első felében a politikusok ismertették a stratégia részleteit az egybegyűltekkel.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, a jelenleg külföldön élők hazahívása fontos eleme a stratégiának.

„Mi hiszünk abban, hogy ez egy kétirányú folyamat, és hogy még nagyobb számban jöhetnek haza azok, akik most külföldön élnek. A másik új irány, amit majd nagyon jól körbe kell jogilag bástyázni és működőképessé kell tenni, az meg azoknak az embereknek a támogatása, akik nem vállalkozók, nem mezőgazdasági termelők, hanem munkavállalók.”

Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke az új tervezet vonatkozásában kiemelte, a stratégia hangsúlyos része a közösség megerősítése és a tudástranszfer biztosítása.

„Azt láthattuk az elmúlt időszakban, hogy amellett, hogy ingatlanokba és gépekbe ruházunk be, amellett a tudásba és a kapcsolati tőke erősítésébe, a vállalkozói közösség megerősítésébe fektetett idő, energia, pénz ugyanúgy megtérül és ugyanúgy fontos.”

Az új stratégia négy fontos célja közül az egyik legfontosabb a fiatalok szülőföldön való megmaradása, ami a vajdasági magyar közösség gazdasági előrelépésének alapja - hangzott el.

Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke: „A fiatalok itt maradása demográfiai előrelépést tud jelenteni. Tehát nemcsak a népességszám növekedését, hanem a népesség gazdasági struktúráját, a konstruktúráját tudja fejleszteni, ami elengedhetetlen a következő gazdasági célhoz, például a vállalkozásfejlesztéshez, a fiatal vállalkozások gazdasági megerősödéséhez és az egész vajdasági magyar közösség gazdasági erőjének a létrehozásához.”

Amennyiben összeáll a stratégia és a vajdasági magyarok konszenzusra jutnak abban egymás között, hogy hogyan kell ezt a megvalósítás irányába elvinni, akkor Magyarország szükséges mértékben biztosítja majd az anyagi forrásokat, hangsúlyozta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese.

„Az érdem itt nem a mienk. Nekünk Magyarországon voltak anyagi forrásaink, amit erre a célra tudtunk szánni. Az érdem önöké, a vajdasági magyar közösségnek a tagjaié, hogy volt képzelőerő, volt akaraterő, volt bátorság, volt vitalitás, életerő ebben a közösségben, ahhoz, hogy a programot megálmodja, azt Budapesten elfogadtassa és sikeresen megvalósítsa.”

Az esemény folytatásában a résztvevők is kifejtették véleményüket és kérdéseket tettek fel. A közvita január 20-áig tart. December végéig Muzslyán, Újvidéken és Székelykevén, a jövő év elején, pedig Magyarkanizsán is lehetőséget kapnak az érdeklődők álláspontjuk ismertetésére.