Virágvasárnap van
A keresztény ünnepkörben ez a nap a nagyhét kezdete, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet. A húsvét előtti hetedik, míg a farsangi ünnepkör vége utáni negyvenedik nap. A templomokban ilyenkor barkaszentelést, barkás bevonulást vagy körmenetet tartanak. Az evangélium szerint ugyanis anno a bevonuló Krisztust is pálma- és faágakkal köszöntötték, közben pedig azt mondták:
„Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!”
A szentelt barkához több népi hiedelem is fűződik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem az is, hogy a viharban a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.
Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. Egyes helyeken úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagokat, mert szebbek és illatosabbak lesznek a növények.
