Virágzik a falusi turizmus Vajdaságban
2012-ben családi örökségként került Csincsik Edit tulajdonába a dédapja által, több mint száz éve épített tanya, amely Törökfalu közelében található. A felújítás célja elsősorban a hagyománytisztelet és a családi örökség megőrzése volt, azonban rövid alatt közkedvelt úti céllá vált. A környék nyugalma különleges élményt nyújt az idelátogatóknak. A városi élet fáradalmait vert falú, de a mai kor kényelmének megfelelően kialakított tanyaépületben, valamint új építésű vendégházban pihenhetik ki a vendégek.
Csincsik Edit, tanyatulajdonos, Törökfalu: „Általában a nyári hónapokban, május végétől szeptember elejéig látogatnak ide leginkább a vendégek. A természet közelsége, ami az embereket megfogja, a madarak, a tó, ahol nyáron fürödni is tudnak, és nagyon változatos, hogy kik jönnek. Szinte az egész világról, minden irányból érkeznek hozzánk. Vannak szervezett rendezvényeink, akik rendszeresen jönnek, például jógatáborba. Emellett lány- és legénybúcsúk helyszínéül is gyakran szolgálunk. Külföldről pedig leginkább családdal jönnek, és feltalálják magukat, nagyon divatba jött most a falusi turizmus.”
A falusi turizmushoz szorosan kapcsolódik a különféle lovas hagyományok ápolása. A tornyosi Ló- és Fiákerkedvelők Egyesülete egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket.
Homolya Ivett, elnök, Ló- és Fiákerkedvelők Egyesülete, Tornyos: „Egész évben szervezünk rendezvényeket. Idén az év elején megszerveztük a lovasbálat, ahová 170-en jöttek el, más településekről is. Ebben az időszakban pedig leginkább a lakodalmak, elsőáldozások mennek. Majd nyáron a gyerekeké a főszerep, a lovas napok keretében, amikor is bejárós lovas táborokat szervezünk. Ez három héten át zajlik. Majd ezt követően kerül sor a lovas napra, amely a nagyobb korosztálynak szól. Az évet tavaly a lovas mikulással zártuk, amire 87 gyermek jelentkezett a falub an.”
A Tornyosra látogatókat emellett a Magda-lak néprajzi gyűjtemény is várja, ahol egy korhű, huszadik század eleji háromosztatú parasztház belseje és egy korabeli polgári lakás teljes berendezése is megtekinthető. A gyűjtemény különlegessége, hogy az itt látható tárgyak eredetét tekintve nem csak Tornyost és a szomszédos településeket, hanem Tiszaszentmiklóst, Topolyát és Adát is felölelik.
Szabó Magda, alapító, Magda-lak néprajzi gyűjtemény, Tornyos: „Az idősebb korosztály nagyon élvezi azt a hangulatot, amit a gyűjtemény idéz. Beülnek, és rájuk törnek az emlékek. A fiatalabbak már más szemszögből látják az egészet. Elcsodálkoznak azon, hogy milyen életük volt az elődeiknek. A gyerekeket inkább a játékok, a babák érdeklik. Ugyanakkor van egy másik réteg is, akiket nagyon érdekelnek a kézműves dolgok és a régi mesterségek. Itt több műhely is megtekinthető, mint a szövőműhely, csuhéj- és babakészítő műhely, ebbe pedig igyekeznek bekapcsolódni. Ha mondjuk valaki egy egész napra jön, és jelzi, hogy melyik régi mesterségbe szeretne betekintést nyerni, én szívesen megmutatok és megtanítok azzal kapcsolatban mindent.”
Zentán, a központtól alig néhány kilométerre falusi miliő és minőséges szolgáltatás várja a vendégeket.
Vörös Attila, panziótulajdonos elmondta, hogy a szobák kialakításánál a modern kor elvárásainak eleget téve, az antik bútorok felhasználásával igyekeztek megteremteni a múltidéző, ugyanakkor kényelmi szempontból is megfelelő hangulatot.
„Ha csoportos utakról beszélünk, akkor leginkább Magyarországról jönnek, mondjuk 90%-ban. 10%-ban Erdélyből, Románia területéről. Akik pedig hét közben jönnek, ők többnyire hazai vendégek, akik munka miatt érkeznek Zentára, vagy a környékre. A nyári időszakban jönnek igazán a külföldi vendégek, akik vagy északról jönnek, és délre mennek, így útközben megállnak itt pár napra, illetve az utóbbi években egyre jellemzőbb, hogy a Zentáról elszármazott emberek úgy jönnek már haza, hogy itt, nálunk megszállnak, és itt találkoznak a rokonokkal. A mi falusi vendéglátó egységünk két házból áll, amelyekben fürdőszobával ellátott szobák találhatóak. Mindkét épületben van teakonyha, emellett van egy pincehelyiségünk is, amely minden vendégünk rendelkezésére áll, télen leginkább dohányzásra használják, nyáron pedig jó lemenni, mert állandóan hűvös van. A hátsóudvart pedig gyakran a helyiek is kibérlik elsőáldozásra, bérmálkozásra, szülinapra, de esküvő is volt már nálunk.”
A falusi és tanyasi turizmus iránt érdeklődőket nem csak a Tisza-mentén, hanem Vajdaság-szerte egyre bővülő kínálat várja. A falvakban rejlő lehetőségek kihasználásával nem csak újabb megélhetési forrásokat teremtenek, hanem hozzájárulnak a hagyományos környezet megőrzéséhez, a mezőgazdaság, a folklór, a népi építészet és a régi mesterségek éltetéséhez, valamint számottevően növelheti a település népességmegtartó erejét is.
