Vizet, sót, tömjént és krétát szentelnek a templomokban

Vízkereszt ünnepe a víz megszentelésének hagyományával is összekapcsolódik. A szentmise elején a pap szenteltvizet készít, ebből ered az ünnep elnevezése is.

Vajda Verona, Adorján: „Viszünk a házunkba szentelt vizet, én szoktam a családjaimnak is vinni, hogy náluk is legyen. Én hallottam olyat is, hogy ha ne adja Isten, kis gyerek vagy baba beteg, akkor a szentelt víz is sokat használ, meg a jószágoknál is, hogy ott is. Ilyeneket hallottam a szüleimtől, én olyan sok mindent nem tudok róla, de itt vagyok mindig, szentelt vizet viszek is, meg mindig itt vagyok.”

Vízkereszt hagyományosan a karácsonyi ünnepkör végét jelzi. Ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát, elpakolni a díszeket és ezzel szimbolikusan lezárni az ünnepi időszakot. A fenyőfa leszedése mellett sok helyen a házszentelés hagyománya is él, amikor a pap szenteltvízzel hinti meg az otthonokat, békét és áldást kérve az új esztendőre.

Orcsik Károly, plébános, Sarlós Boldogasszony-templom, Adorján: „Mi is a mai nap megszenteltük a szentmisénk elején a vizet, nemcsak a vizet, hanem a sót, a tömjént, a krétát, ahogyan ezt a régi hagyomány előírja. Nálunk, Adorjánon ezzel a nappal, Vízkereszt napjával kezdődik a házszentelés, és akik kérik, azok otthonait meglátogatom.”

Ez a nap egyben a farsangi időszak kezdetét is jelenti, amely egészen a nagyböjtöt megelőző húshagyó keddig tart.