Vízkereszt napja van

Ez a nap nemcsak vallási szempontból jelentős, hanem számos néphagyomány és szokás kapcsolódik hozzá, amelyek évszázadok óta formálják kultúránkat. Vízkereszt hagyományosan a karácsonyi ünnepkör végét jelzi. Ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát, elpakolni a díszeket, és ezzel szimbolikusan lezárni az ünnepi időszakot. A fenyőfa leszedése mellett sok helyen a házszentelés hagyománya is él, amikor a pap szenteltvízzel hinti meg az otthonokat, békét és áldást kérve az új esztendőre.

A nyugati kereszténységben január 6-a vízkereszt ünnepe. Az elnevezés a görög „Epiphania Domini”-ből ered, jelentése ’Urunk megjelenése’. Vízkereszt ünnepe három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkeresztelkedését, valamint csodatételét a kánai menyegzőn. Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt a keresztelések napja. A katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel, innen ered az ünnep elnevezése. Vízkereszt egyúttal a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben viszont a karácsony január 7-ére esik, így az ortodox hívek tizenhárom nappal később ünneplik meg a vízkeresztet.

Vízkereszt a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének az ünnepe. Máté evangéliuma szerint a háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillag által vezetve érkeztek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak. A kis Jézus jászola elé a legdrágább ajándékokkal, arannyal, tömjénnel és mirhával érkeztek, így tisztelegve a Messiás előtt. A templomi szertartásokon még napjainkban is végzett tömjénezés a napkeleti bölcsek adományára utal.

Vízkeresztkor Jézus megkeresztelkedésére is emlékezünk. Máté evangéliumában olvasható, hogy Jézust a Jordán folyóban Keresztelő Szent János keresztelte meg. Jézus ezután kezdte meg nyilvános tanításait és csodatételeit. Keresztségének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket.

Az ünnepen harmadikként Jézus kánai menyegzőn történt csodatételéről emlékezünk meg. János evangéliuma szerint Jézus – édesanyja, Szűz Mária kérésére – első csodatételeként az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Ma a házszentelés szertartása is arra emlékeztet, hogy Jézus jelenlétével kitüntette, megszentelte a kánai házat.

Vízkereszt a népi kalendáriumban a karácsonyi ünnepkör zárónapja is, egyúttal a farsang kezdete. Továbbá a víz, a só, a kréta és a ház szentelésének a napja. A hagyomány szerint a lányok számára férjjósló napnak számított. Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességeket, majd a fát eltüzelték. Mindössze egy ágat hagytak meg, amelyet egy szentkép mögé tűztek a gonosz ellen. Délben és este még folyt a vendégeskedés, az esti harangszó után pedig a kántálás és a csillagjárás következett. Gonoszűző és szerencsevarázsló napnak is tartották. A vízkeresztnapi időjárás a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre vonatkozóan adott előrejelzést.