Vízkereszt ünnepe
Van, ahol lezárja, van, ahol megnyitja a karácsonyi ünnepkört a mai nap. Vízkereszt ünnepe a nyugati és a keleti kereszténységben is jeles napnak számít.
A mi kultúránkban a farsang első napja is ez az ünnep, amely véget vet a karácsony csendességének. Ehhez a naphoz kapcsolódik a háromkirályok látogatásának ünnepe, Jézusnak a Jordán folyóban történő megkeresztelésének napja és a Megváltó csodatevő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn, a víz borrá változtatása. A vízkereszt pontos időpontját egyébként csak 2014-ben rögzítette a katolikus egyház január 6-ára. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban ilyenkor vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Ezen a napon tömjént is szenteltek. A hagyományok értelmében felnőttek keresztelése is vízkereszt ünnepén vagy húsvétkor történt meg. A víz megszenteléséhez kapcsolódik a házszentelés vagy lakásszentelés hagyománya, amikor a házakat vagy a lakásokat is megszentelik a szenteltvízzel.
Míg a nyugati kereszténység világában január 6. lezárja, a keleti keresztényeknél ez a nap megnyitja a karácsonyi ünnepkört.
A mai nap, január 6. és a holnapi, 7. több millió ortodox keresztény számára a karácsony ünnepét jelöli.
Január 19-én kerül sor az ortodox vízkereszt ünnepére. Az eltérés oka, hogy a pravoszlávok a mai napig az „ónaptárat” használják, a Gergely- és a Julián-naptár közötti eltérés 13 nap. Ekkor az ortodox pap fából keresztet hajít a – gyakran már jeges – vízbe, a hívek utánaugranak és a keresztet kihozzák.
