„Vizsgát tettünk megmaradásból és fejlődésből”

Megtelt hívekkel és a trianoni békediktátumra emlékezőkkel a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve plébániatemplom. A szentmisét Ft. Palatinus István atya celebrálta.

16 óra 32 perckor megkondult a templom harangja, jelezve, hogy 104 éve percre pontosan ekkor írták alá a trianoni békediktátumot.

Az első délvidéki központi megemlékezést 2012-ben rendezték meg a királyhalmi Jézus Szentséges Szíve-plébániatemplom kertjében, akkor ültették el a nemzet összetartozását szimbolizáló almafát, mely a közös múltat, a közös gyökereket és a közös jövőt jelképezi. A fa gyökere a magyarság összetartozásának, termése pedig a nemzet megújulásának szimbóluma. Katona Róbert, a rendezvénynek otthont adó és a nemzeti összetartozás almafáját gondozó Királyhalom település tanácselnöke azt mondta, 104 évvel ezelőtt kapták a királyhalmi, akkor még csak itt-ott tanyákon élő családok a hírt, hogy ezután már másik ország lakosai.

„Ezzel a döntéssel feladatot is kaptak. Megmaradni magyarnak azon a földön, ahol születtek, és az életüket leélték. A huszadik század viharos időszakában nem mindig volt könnyű, hogy teljesítsék ezt a feladatukat. Az összetartozás és az egység legyen mindig az iránytűnk, amely vezet bennünket az előttünk álló kihívásokban és lehetőségekben. 13 éve ültettük a nemzeti összetartozást jelképező almafacsemetét, a fát szorgos kezek gondozzák, és óvják. Ígérem, hogy ez a fa még hosszú ideig fogja ékesíteni templomunk kertjét, és sok-sok termést fog hozni.”

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeke ünnepi megemlékező beszédében azt üzente, hogy az a nemzet, amely a tragédiákból mindig fel tud állni, amely a trianoni békediktátum után 104 évvel is még a szülőföldjén élni és fejlődni tud, amely mindig talpra áll, és talpon tud maradni, mindenképpen jól vizsgázott megmaradásból.

„Ez elmondható az egyetemleges magyar nemzetről, és elmondható a mi nemzetrészünkről is, vajdasági magyarokról. Mindig fel tudtunk állni a huszadik század megpróbáltatásaiból, tragédiáiból, újra és újra föl tudtunk állni, vizsgát tettünk megmaradásból és fejlődésből. Az az ország, az a nemzet, amely ennyi országba szakadt, és mindegyik országban meg tudott maradni magyarnak, meg tudta őrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, az mindenképpen egy olyan nemzet, amely Európa nemzetei legnagyobbjai közé tartozik, még ha számbelileg ez nem is feltétlenül így van.”

Hozzátette, ma 2024-ben ott tartunk, hogy a vajdasági iskolákban öt fővel is lehet magyar tagozatokat nyitni, és olyan önkormányzatokban is magyar óvodai tagozatokat indítani, ahol évtizedekkel ezelőtt magyar csoport már nem volt. Mindez nem így lenne, ha nem lenne erős Vajdasági Magyar Szövetség, szögezte le dr. Pásztor Bálint.

Ma este dönt a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsa a Pásztor István Alapítvány létrehozásáról, jelentette be dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke Királyhalmon. Az alapítványt június 18-ig, a Vajdasági Magyar Szövetség harmincadik születésnapjáig be is fogják jegyeztetni, tette hozzá a pártelnök.

Az ünnepi műsorban a helybeli általános iskola diákjai és a királyhalmi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai léptek fel. A megemlékező ünnepségen mások mellett jelen voltak Magyarország belgrádi nagykövetségének és szabadkai főkonzulátusának tisztségviselői, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati, illetve a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is.