A zsidók deportálásának 81. évfordulójára emlékeztek Szabadkán
A megemlékezés után a zsinagóga udvarában levő holokauszt emlékművet koszorúzták meg.
Szabadkán az 1940-es évekig mintegy 4000 zsidó élt. Megbecsült polgárai voltak a városnak és jelentős gazdasági, építészeti és kulturális örökséget köszönhetünk nekik.
Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere elmondta: „Rengeteget köszönhet a város a zsidó népnek, a zsidó kultúrának, akik itt éltek és élnek a mai napig is velünk. Úgy érzem, hogy ez a városnak egy gyásznap. El sem tudom képzelni, hogy milyen lehetett 81 évvel ezelőtt felkelni Szabadkán egy olyan reggelre, amikor ezrével viszik el a polgártársainkat, a szomszédainkat, ismerőseinket, barátainkat, valószínűleg családtagokat is függetlenül kortól, nemtől. Aki zsidónak vallotta magát, mindenkit elszállítottak.”
A jelenlegi geopolitikai helyzet, a világon több helyen is fellángoló erőszak nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az antiszemitizmus újból erőre kapjon. Ez pedig megengedhetetlen - hangsúlyozta Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke. „Az antiszemitizmus, az egy fogalom, egy gondolatmenet, egy szó, amelynek a végső lecsengése az 1944-es deportáció volt, de a mai idők tanúskodnak róla, hogy az antiszemitizmus jelen van közöttünk mindennap. Azt gondolom, hogy ennek a megemlékezésnek az egyik fő apropója az, hogy mondjuk meg, hogy mi volt, hogy ne ismétlődjön meg, de ténylegesen ne ismétlődjön meg.”
A megemlékezés után megkoszorúzták a zsinagóga udvarában levő holokauszt emlékművet. Az emlékezés virágait többek között a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselői is elhelyezték.
