Büntetik a lufieregetést Floridában
A korábbi szabályozás szerint 24 óra alatt legfeljebb 9 léggömböt lehetett elereszteni, csak 10 lufi felett büntettek, az új törvény azonban már egy léggömb elengedését is tiltja. Eddig engedélyezték a biológiai úton lebomló léggömbök használatát, de a mostani tilalom azokra is vonatkozik. Kizárólag a hét éven aluli gyerekeket nem büntetik, ha elszáll a lufijuk.
A törvény indoklása szerint az elszabadult léggömbök az öt leghalálosabb tengeri hulladék közé tartoznak, és legalább 260 tengeri fajra jelentenek veszélyt – vagy azért, mert az állatok megeszik őket, vagy azért, mert belegabalyodnak a zsinórokba. A tengerbiológusok szerint a héliumos léggömbök több száz, vagy akár több ezer kilométert is megtehetnek, a vízbe esve pedig az áramlatok tovább sodorják őket. A lufik veszélyeire legutóbb tavaly év végén hívták fel ismét a figyelmet, ekkor azért, mert egy szoptató csőröscet pusztult bele egy csillagalakú léggömb elfogyasztásába.
A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a kipukkadt léggömbök több faj kedvelt táplálékára is hasonlítanak, a tengeri teknősök például előszeretettel fogyasztják őket, a lufi rugalmas anyaga viszont még veszélyesebb, mint a szilárd műanyag, mert könnyen elzárja az állatok beleit. A léggömbök hosszabb távon mikroműanyagokká esnek szét, ami valószínűleg szintén nem használ a tengeri élővilágnak.
Még rosszabb a helyzet a tengeri madarak esetében: az Ocean Conservation Society felmérése szerint az ő körükben a lufimaradványok számítanak a leggyakoribb szemét általi halálozási oknak, a Tasmaniai Egyetem kutatása alapján a lufi fogyasztása 32-szer nagyobb valószínűséggel okozza a madarak halálát, mint a kemény műanyagé.
Azért fontos, hogy a mostani szabályozás a biológiai úton lebomló lufikra is kitér, mert a felmérésekből kiderül, hogy ez is csak a greenwashingról szól: a vizsgált léggömbök az ígért időtartamon belül nem bomlottak le, és még azok is, amelyeket környezetbarátként hirdetnek, felesleges és elkerülhető környezeti terhelést jelentenek.
