Évente akár hétmillió áldozatot is követelhet a légszennyezés világszerte

Ma van a tiszta levegő nemzetközi napja. Az ENSZ Közgyűlése 2020-ban azzal a céllal jelölte ki szeptember 7-ét, hogy felhívja a figyelmet a légszennyezés csökkentésének fontosságára. Martina Otto, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának illetékes szakembere szerint jelentős szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a tiszta levegőt olyan természeti kincsként kezeljük, amelybe érdemes befektetni. Szerinte óriási gondot jelent, hogy sok országban nem is létezik a levegő megfigyelésére alkalmas rendszer, az ugyanis drága és nehezen fenntartható. Számos régióban a légszennyezéssel kapcsolatos törvényi háttér is hiányos. „A politikai akarat és a pénzelés is kritikus pont” - hangsúlyozta a szakember a nemzetközi nap kapcsán.

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a légszennyezést szilárd részecskék, folyékony cseppek és gázok alkotják. Mértékét úgynevezett finom részecskékben mérik. A 2,5 mikrométer vagy annál kisebb átmérőjűek (PM 2,5) jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. Ezek a részecskék ugyanis bejuthatnak a véráramba, és felhalmozódhatnak a szívben, az agyban és más szervekben. A finom részecskék fő forrásai a fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termelés, a forgalom, valamint a háztartásokból származó szennyezés. A sivatagos vidékek közelében lévő helyeken a szél által fújt por is légszennyező forrás lehet.