Ez az év rovara Magyarországon!

A Magyar Rovartani Társaság kiírásán ezúttal olyan fajok voltak a jelöltek, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz: lárváik ott fejlődnek, ott táplálkoznak vagy éppen ott találnak menedéket pihenésre. Mivel Magyarországon egyre kevesebb az idős, odvas fa, a három rovarfaj bemutatásával a szakemberek erre a különleges mikroélőhelyre és annak megőrzésének fontosságára hívták fel a figyelmet. A három jelölt a remetebogár, a gyászbagoly és a párducfoltos hangyaleső volt, közülük a szavazatok 49,28 százalékával utóbbi lett az év rovara 2026-ban.

A párducfoltos hangyaleső a magyarországi hangyalesőfauna közepes termetű faja; hegyes szárnyai kissé hosszabbak, mint a teste. Magyar neve a tudományos név fordításából eredeztethető, ami utal az elülső szárny hátsó szegélyén lévő „párducfoltra” (vagy szemfoltra). Ez a háztetőszerűen összecsukott szárnyakon látható a legjobban. A szárnyát további mintázati elemek is díszítik. Nagyon dekoratív megjelenésű rovar. Teste többnyire sárga, karcsú lábai meglehetősen hosszúak és vékonyak. Csápja is hosszú, vége enyhén megvastagodott.

Az imágók gyengén repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. Nyár közepén rajzanak, éjszaka párzanak, petéiket faodvakba helyezik. Fejlődésmenete egy évig tart; három lárvastádium után bábozódik. A lárvák és az imágók is ragadozó életmódot folytatnak. A lárvák a faodvakban más rovarok lárváit és imágóit zsákmányolják. Jellegzetességük, hogy tölcsért nem építenek, és dús testszőrzetet viselnek.

Magyarországon természetközeli élőhelyeken, domb- és hegyvidéki melegkedvelő erdőkben és nagy folyók menti ligeterdőkben fordul elő, de lárváját kimutatták régi épületek, erősen szuvas tetőszerkezeti famorzsalékában is.

Palaearktikus faj, elterjedése Európától Észak-Kínáig húzódik. Magyarországon ritka, mert odvasodó fákból is egyre kevesebb van az erdeinkben.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50.000 Ft, írta a Magyar Rovartani Társaság.