Gazdagok és...
Az emberiség leggazdagabb 1 százaléka mindössze 10 nap alatt, most januárban elérte a globális szén-dioxid-kibocsátásból az idei évre rá eső részt, tovább rontva a többiek jövőbeni esélyeit.
Az Oxfam elemzése a szupergazdagok pazarló életmódját tartja a klímaválságért felelős egyik tényezőnek. Megvizsgálták, hogy mennyi szén-dioxidot lehet a légkörbe juttatni anélkül, hogy a felmelegedés meghaladná a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 fokos küszöbértéket. Mivel a világ népessége 2030-ra eléri a 8,5 milliárd főt, számításaik szerint a 1,5°C-os hőmérsékletnek megfelelő szén-dioxid-kibocsátás egy főre eső „méltányos része” személyenként évi 2,1 tonna lenne. A leggazdagabb 1 százalék azonban évente mintegy 76 tonna/fő szén-dioxidot bocsát ki.
Egyesek rövid, 10–15 perces utazásokat is magángéppel tesznek meg. Az említett körbe mintegy 77 millió ember tartozik – köztük milliárdosok, illetve azok, akik vásárlóerő-paritáson számolva, azaz a különböző pénznemeket összevetve évente több mint 136 000 eurót keresnek. Ez a gazdag kisebbség a globális CO2-kibocsátás 15,9 százalékáért volt felelős 2019-ben, míg az alsó 50 százalék mindössze a 7,7 százalékáért.
Az egyenlőtlenség és szegénység ellen fellépő szervezet arra figyelmeztet: míg a szupergazdagok 10 nap alatt elérték a 2025-ös határértéket, addig ugyanez a világ népességének legszegényebb részéhez tartozóknak közel három évbe telne.
A cselekvésre való hasonló felhívások több oldalról is egyre hangosabbak. A G20-csoport a világ nagyjából 3 ezer milliárdosára kivetendő 2 százalékos globális minimumadóról tárgyalt. Annak ellenére, hogy tavaly Franciaország, Spanyolország és más országok támogatták Brazília javaslatát, az úgynevezett „milliárdos adó” a legutóbbi, novemberi riói találkozón makacs ellenállásba ütközött. Az idei klímakonferencián is elhangzott az a követelés, hogy a megagazdagok megadóztatásával igyekezzenek előteremteni az éghajlatváltozáshoz szükséges finanszírozást.
A 1,5°C-os cél eléréséhez – az Oxfam számítása szerint – 2030-ig a leggazdagabb 1 százaléknak 97 százalékkal kellene csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását, de a magánrepülőgépek és szuperjachtok birtokosainak luxusfogyasztásában bekövetkező változás kevéssé valószínű.
