Hazatér Felix, a lázadó fiatal parlagi sas

A Pannon-síkságon született fiatal parlagi sasok többsége általában nem hagyja el a térséget, Közép-Európában marad, ahol elegendő táplálékot és élőhelyet talál. Felix azonban ahelyett, hogy Európa felé vette volna az irányt, a Közel-Kelet felé indult.

Milan Ružić, a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület munkatársa szerint csak kevés fiatal madár vállalkozik ilyen szokatlan vándorútra. „Az ilyen kalandos költözésekre főként tapasztalatlan fiatal példányok indulnak, amelyekben erős a felfedezővágy” – nyilatkozta az N1 portálnak.

Felix tavaly április végén kelt ki, és már fiatal korában dél felé indult. Első állomása Görögország volt, ahol a tenger fölött érzett bizonytalansága miatt szigetről szigetre repülve jutott el Törökország partjaiig. Útját jeladó segítségével követték a természetvédők.

„Amikor láttuk, hogy Észak-Macedónia felé tart, tudtuk, hogy ez nem jó jel. Többször is próbált a tenger fölött átrepülni, de ha nem lát szárazföldet, a madár nem érzi magát biztonságban. A görög szigetek láncolatát használva végül elérte Törökországot, majd még délebbre és keletebbre repült, és október végén Szíriában kötött ki” – mondta Ružić.

A jeladó jele október 22-e körül tűnt el, ami kezdetben technikai problémára utalt, mivel a háborús övezetekben gyakran nem működik a mobilhálózat. Felmerült annak lehetősége is, hogy a madár elpusztult, később azonban kiderült: befogták és eladták vadmadár-csempészeknek Szíriában.

A természetvédők december elején kaptak információt arról, hogy egy Szerbiából származó madarat egy fegyveres csoport tart fogva, és egy magánállatkertnek szánt. A térségben nem ritka az ilyen eset: a madarakat mesterséges oázisokkal csalogatják csapdába, majd hálóval, ragasztóval vagy csapdákkal fogják be. A csempészek kapcsolatba léptek a szerbiai egyesülettel és váltságdíjat követeltek. „Azonnal elutasítottuk, mert ezzel a nemzetközi bűnözés részévé váltunk volna, ami ellen harcolunk” – hangsúlyozta Ružić.

Amikor már lemondtak a madárról, egy libanoni madármentő központot működtető ismerősük segítségével mégis fordulat következett. A libanoni Michel diplomáciai úton közbenjárt, és végül sikerült elérnie, hogy Felix Libanonba kerüljön. A sas december óta ott lábadozik, és bár érkezésekor legyengült volt, mára teljesen visszanyerte erejét.

Március 1-jén térhet haza

Miután Felix biztonságba került, a madárvédők felvették a kapcsolatot Szerbia libanoni nagykövetségével, valamint a környezetvédelmi minisztérium CITES-irodájával, amely a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozza. A hazaszállítást bonyolult nemzetközi adminisztráció előzte meg, de a tervek szerint Felix március 1-jén, vasárnap térhet vissza Szerbiába. A repülőúton kísérője és a libanoni szerb nagykövet veszi át a madarat, valamint rendezik a rehabilitáció költségeit is.

A természet győzelme az emberi kapzsiság felett

A parlagi sas Szerbiában kiemelt nemzeti jelentőséggel bír, ugyanakkor a faj 2016-ban szinte eltűnt az országból: akkor mindössze egyetlen ismert fészek maradt. A populáció csökkenéséhez az élőhelyek elvesztése, a mérgezések, a táplálékhiány, a villanyvezetékek, valamint az ember is hozzájárult.

„Kivágtuk a fákat, ahol fészkeltek, mérgeket juttattunk a természetbe, átalakítottuk a legelőket, és még lőttünk is rájuk. Mégis visszatértek, és megmutatták, hogy rendkívül ellenállóak” – fogalmazott Ružić.

A szakemberek szerint ma már 19 parlagi sas pár él Szerbiában, közülük tavaly 10 sikeresen nevelt fiókákat. A természetvédők arra számítanak, hogy idén már húsznál is több pár költ majd, amit tavasszal terepbejárások során ellenőriznek.

Ružić szerint a faj visszatérése páratlan természetvédelmi siker. Míg a fakókeselyűk állománya a nyugat-szerbiai sziklás élőhelyek stabilitása miatt térhetett vissza, a parlagi sasokat célzottan és véletlenül is hosszú időn át üldözték.

A szakember arra kéri a lakosságot, hogy ne közelítsék meg a fészkeket, és ne zavarják a madarakat, mert a felelőtlen emberi viselkedés – például a fészkek közelében történő kempingezés – komoly veszélyt jelenthet rájuk.

„Ez nem pusztán számok kérdése. Ha a parlagi sasokkal valami történik, az nemcsak természetvédelmi veszteség, hanem nemzeti szégyen is” – hangsúlyozta Milan Ružić.