Kiszáradt szavannának tűnik a Szabadkai Homokvidék

Évről-évre azzal szembesülnek a területet felügyelő természetvédelmi őrök, hogy egyre kevesebb a talaj nedvességtartalma, a természetes talajvizek szintje egyre mélyebbre húzódik. Ennek következtében az erdős részek és a füves puszták élővilága is pusztulásnak indul.

Hetek óta 30 fok feletti hőmérsékletek uralkodnak Vajdaságban, nem ritkán még a negyven fokot is eléri a hőmérő higanyszála. Az ilyen szélsőséges időjárás nem csak az embereket viseli meg. A haszonnövények és a természetes élővilág is csapadékhiánnyal küzd. A Szabadkai Homokvidéken riasztó méreteket ölt a szárazság, amerre a szem ellát, kiszáradt a gyep.

A szárazság másik jól látható jele az, hogy a Szabadkai Homokvidéken található öntözőgödrökben víz már csak elvétve akad. A talajvíz 4-4,5 méterre húzódott vissza.

Ezzel kapcsolatosan Szekeres Ottó, a Palics Ludas Közvállalat természetvédelmi őre kiemelte: „Itt az a probléma, hogy nagyon nagy talajvízcsökkenés van már évek óta, a kilencvenes évek óta indult ez be. Eljutottunk arra a szintre, hogy egyszerűen nincs összeköttetés a csapadék és a talajvíz között, a kapillárisokon sem tud felszívódni ez a nedvesség, amit a növények tudnának hasznosítani. Így különösen száraznak tűnik a puszta, majdnem egy kiszáradt szavannának tűnik a Szabadkai Homokvidék.”

A talajvíz szintjének megemelése lassú folyamat, de a természetvédelmi őr szerint nem lehetetlen. A folyamat lényege az lenne, hogy a csapadékos időszakokban leesett eső nem a vízelvezető csatornákba kellene vezetni, hanem lapos, gyepes területekre, ahonnan fokozatosan szivárognának a talajba. A szárazság az egész Kárpát-medencét érinti, a szomszédos Kiskunsági Nemzeti Park magyarországi szakemberei is ugyanezekkel a gondokkal szembesülnek – mondta Szekeres Ottó. Hozzátette: „Természetesen már több éve beszélgetünk a dolgokról, több lépést is tettünk ebbe az irányba, próbáltunk pályázni, a vízüggyel több ízben fel lett véve a kapcsolat, a határon innen és túl is. A problémát a magyarországi problémák is hasonlóan látják és a probléma megoldásáról is hasonlóan gondolkodunk. Ki kellene alakítani azokat a területeket, amelyek senkit sem zavarnak, ha hosszabb ideig vízzel borítottak legyenek.”

A szakember szerint a védett területeken a víz mindig jól jön, a mezőgazdaság szempontjából pedig szintén előnyös a magasabb talajvízszint. Különösen száraz időszakokban pedig még a termőföldek öntözőcsatornáiba is kerülhet a csapadékos időszakokból visszatartott víz.