Megkezdődött a madárvonulás
A madarak mozgását, így a vonulás kezdetét is több tényező befolyásolja. Korántsem csak az időjárás, a hőmérséklet számít, a madaraknál ugyanis genetikailag kódolva van az, hogy mikor kell indulniuk, ráadásul a nap állásából is látják, hogy közeleg az idő. Emellett a táplálék-ellátottság is befolyásolja a vonulás kezdetét. Például Békéscsaba térségében augusztus közepéig a fehér gólyáknak már legalább a fele elment.
A gyurgyalagok is már a hónap első felében megkezdték a vonulást. Laza, szétterülő csapatokban mennek, meglehetősen magasan, így nehéz észrevenni őket, s leginkább jellegzetes, prüttyögő hangjuk hívja fel rájuk a figyelmet.
Nagyon látványosan megfogyatkozott a kis őrgébicsek száma, az állomány több mint fele elment. Ők az egyik legkorábban elvonuló madarak, szeptemberben már csak nagyon ritkán kerülnek szem elé.
Fogynak a búbosbankák és a szalakóták is.
A vízimadarak a nagyobb folyóknál, tavaknál, bányatavaknál csoportosulnak. A tőkés récék augusztus közepén már több százas csapatokban mozogtak, s egyre népesebb a tőlünk északabbra költő csörgő récék tábora is.
A nyári ludak 50-100 példányos csapatokban járnak ki az éjszakázóhelyekről a környező tarlókra. A partimadarak közül egyelőre még csak egyetlen fajnál, a bíbiceknél figyelhető meg a vonulás előtti, százas nagyságrendű gyülekezés.
A ragadozó fajok közül már augusztus elején megjelentek az első halászsasok, de az ő intenzívebb vonulásukra csak szeptemberben lehet számítani. A hamvas rétihéják már elkezdtek olyan helyeken is megjelenni a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, ahol nem költenek, ezek tehát távolabbról érkező példányok. Ugyanez jellemző a kék vércsékre is.
