Mérgeskígyók tömeges vándorlása várható a klímaváltozás miatt
A tanulmány 209 igen veszélyes kígyófaj földrajzi elterjedését modellezte le azért, hogy kiderítsék, a különböző kígyók 2070-re hol találhatnak számukra kedvezőbb éghajlati feltételeket. Míg a mérgeskígyók fajainak többségére negatívan hat majd a trópusi és szubtrópusi ökoszisztémák összeomlása, egyes fajok, például a nyugat-afrikai gaboni vipera élőhelyei akár 250%-kal is megnőhetnek. Az előrejelzések szerint 2070-re az áspisvipera és az európai szarvasvipera elterjedési területe is több mint kétszeresére nő. Néhány kígyó azonban, köztük az Afrikában honos változó bokor vipera és az amerikai kontinensen élő orrszarvú lándzsakígyó az előrejelzések szerint élőhelyeik több mint 70%-át elveszíthetik. Egyes kígyófajok azonban – különösen azok, amelyek egészségügyi problémát okozhatnak – kiválóan alkalmazkodhatnak a mezőgazdasági területekhez. Sőt, bizonyos termőföldeken vagy állattenyésztési területeken, amelyek bőséges táplálékforrást biztosítanak, el is szaporodhatnak. A WHO becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, amelyek körülbelül 138 000 halálesetet és legalább 400 000 amputációt valamint maradandó egészségkárosodás okoznak. A WHO 2017-ben az „elhanyagolt trópusi betegségek” közé sorolta a kígyómarás okozta mérgezést.
